Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

Recenziók - Szakál Gyula: Vállalkozó győri polgárok 1870–1940 (Sikeres történeti modellváltás) (Tóth László)

ARRABONA 2004. 42 / 2. RECENZIÓK VÁLLALKOZÓ GYŐRI POLGÁROK 1870-1940 (Sikeres történeti modellváltás) írta: Szakái Gyula l Harmattan Kiadó, Budapest, 2002. 450 oldal Talán kissé megkéstünk e kötet bemutatásával és értékeinek méltatásával, ám az eltelt két év nem túl hosszú idő ahhoz, hogy - mondanivalónk lévén - kifejtsük véleményünket egy érdekes és értékes tudományos kiadványról. Tüzetes vizsgálata során hullámzott a hangulatom a kötet értékei körül: volt, amikor a szakmaiságot figyelvén lelkesedéssel és elismeréssel adóztam a szerzőnek a nagy szorgalommal összegyűjtött hatalmas tényanyag láttán, máskor elgondolkodtam az újszerű, a történettudománytól részben idegen nyelvezetén, szellemiségén és gondolatvezetésén. A vizsgálódás során folyamatosan ismertem fel e terjedelmes munka kétségkívül meglévő, különös szellemi értékeit és egyben történettudományi gyengéit. A számomra lenyűgöző mennyiségű, elképesztően gazdag adatbázis (számok, statisztikák, táblázatok, diagrammok) úgymond tudományossá, egzakttá, pártatlanná és egyértelművé tette a vállalt téma sokoldalú kidolgozását, szélesítette a kutatói gondolkodás lehetőségeit. A bőséges adatbázis olyan szellemi matériát és alkotó közeget teremtett, melyből a szerző fontos tudományos következtetéseket tudott levonni a dualizmus kori Győr sikeres vállalkozóinak életéről és munkájáról. A sokféle adat és következtetés által kialakult a történeti, gazdasági, humán ismeretanyag erősítette a kutatás interdiszciplináris (történeti, közgazdasági, szociológiai, politológiai, pszichológiai, életmódbeli, mentális stb.) jellegét és tartalmát. A sok érdekes adattal a szerzőnek sikerült elkerülnie a számszaki elemzésekkel járó száraz és unalmas sablonokat, így a viszonylag érdekesen és olvasmányosan szerkesztett munka számot tarthat a győri olvasók szélesebb táborának érdeklődésére. A sokféle adatra épülő komplexitás adja meg - az én felfogásom szerint - a kötet legfőbb tudományos értékét és ezzel együtt erősödött a kötet dokumentum-jellege is. A bőséges adatbázis használatának talán még egy pozitív eredménye is lehet: az adatok racionális elemzésével a szerzőnek jórészt sikerült elkerülnie a dualizmuskori Magyarország közéleti stílusának, patetikus, sajátosan nemzeties retorikájának buktatóit, mely az utóbbi időben (eléggé el nem ítélhető módon) a gúnyolódás tárgya a történészek bizonyos köreiben. Az utóbbi stílushibától ez a kötet sem mentes; tény azonban, hogy a szerző nem esett a nemzetieskedő szellemű művek hibájába, melyek könnyen túlértékelik a hazai gazdasági-társadalmi eredményeket, és túlzott patriotizmusukkal eltorzítják a közéletet. A nemzeti érték hangoztatásának a szerző korszakában nem mindig negatív az eredménye: az 1896-os millenniumi ünnepségek idején kifejezetten progresszív, a nemzeti egységet erősítő, integráló ereje volt a magyarság körében, amely fokozta a teljesítményt gazdasági területeken. A témakör feldolgozása során a szerző bőségesen merített az elmúlt évszázad (a maga idejében korszerű) helyi feldolgozásaiból, kitűnő győri kutató értelmiségiek munkáiból, hogy csak Valló István, Bay Ferenc, Lengyel Alfréd, Sinay Jenő és Völgyi Ferenc nevét említsem, ám valódi, igazi áttörést, és tegyük hozzá új szemléletet Vörös Károly monográfiái szintű tanulmányai jelentettek. Kilépvén a 213