Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

Tanulmányok - Dr. Bánhegyi Jób: egy elfelejtett dunántúli festő (Szapudi-Laendler István élete és munkássága)

ARRABONA 2004. 42 / 2. TANULMÁNYOK plasztika és festészet összekeverését és az izmusokat" - mondotta egy újságírónak, aki francia és belga tanulmányútja után felkereste a fiatal művészt pesti műtermében és riportot készített vele. Ez a magatartás mindvégig jellemző művészetére. Könnyű volna őt ennek az álláspontnak alapján az „akadémikus festők" közé sorolni, ha nem cáfolná meg ezt az értékelést az az elmélyedésről tanúskodó szemlélet, amellyel az emberi arc titkát és a természet és táj hangulati mondanivalóját megközelítette. Habár sohasem időzött Nagybányán, érezhetően magáévá tette ennek a korszakos jelentőségű, magyarságot és európaiságot szerencsésen egybehangoló iránynak legnemesebb törekvéseit, és különösen sokat köszönhet Ferenczy Károlynak és Réti Istvánnak anélkül, hogy utánzójuk lett volna. Korának társadalmi, politikai, világnézeti harcaiban nem vett részt tevékenyen, így alkotásaiban sem tükröződik ilyen jellegű irányzatosság. Korának válsághangulatához Szapudi-Laendler István festészete nem szolgáltat jellegzetes dokumentumokat. Egyéni sorsa sokáig oly szerencsésen alakult, hogy inkább a veleszületett derülátó hajlamot erősítette benne, és nem készítette elő arra a tragédiára, amelyet nem egy kortársa, mint például a nagy költőnk, Radnóti Miklós, vagy a festő Ámos Imre olyan megdöbbentő megérzéssel előre jelzett művészetében, és amely SzapudiLaendler Istvánt és annyi kiváló magyar értelmiségi mártírunknak sorstársává avatta. Élete, sorsa és művészete egyaránt méltóvá érdemesíti arra, hogy megbecsüléssel őrizzük emlékét a dunántúli magyar festők galériájában. Szapudi-Laendler István műveinek jegyzéke A felsorolás nem teljes. Katalógusokból, a művész készítette fényképek adatai, családtagok és a magam emlékezése alapján állítottam össze. Sok képről, amelyeket a művész eladott, nem maradt fenn feljegyzés, illetőleg a reájuk vonatkozó írások a háború végén elvesztek. A képek sorsát illető adatok fogyatékossága miatt a művek keletkezésének időrendjét sem tudtam összeállítani. A legtöbb alkotása Budapesten és a Dunántúlon talált gazdát, de külföldre, még az Egyesült Államokba is kerültek képei. A felsorolásban szereplő képek mind olajfestmények. Grafikai alkotásai, ceruza- és tusrajzok, köztük szellemes karikatúrák, valamint vázlatkönyvei és számos alkotásának fényképét tartalmazó albumai a művész özvegyének birtokában vannak. Fennmaradt néhány művészi plakátja is, amelyeket főképp egykorú filmekhez készített. 1. Fekvő női akt 2. Pihenés 3. Magyarruhás leány 4. Öreg paraszt 5. Csendélet fácánnal (Laendler Istvánné tul., Győrsöványháza [a továbbiakban: L.I-né tul.]) 6. Magyar Virágok (Csendélet, Leloczky Jenő tul. Győr) 7. A Rábca tavasszal (L.I-né tul.) 8. Szérűskert 9. Tag-út 10. Soproni Poncichter udvar 11. Soproni kapualj (Xántus János Múzeum tul.) 12. Erdőrészlet 13. A Duna, Mosón alatt (L.I-né tul.) 198