Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

Tanulmányok - Székely Zoltán: Nicolo Angielini 1566-os rajza Győr váráról és Miksa császár táborából

ARRABONA 2004. 42 / 2. TANULMÁNYOK Angielini látképe a XVI. századból az egyetlen, helyszínen készült ábrázo­lása Győr városának, így számos infor­mációval szolgálhat a településről és környékéről. Az erődítmények rajza pontos, a Magyar-, az Új- és a Szent­dombi-bástya torkában a cavalliereket is jelzi. A település belső képe azonban sematikus: rendszertelenül elszórt épü­letcsoportok alkotják s a házak is jel­legtelenül egyformák. A nyugati várfal mellett két nagyobb, fallal körülvett objektumot is jelöl: ezek alkalmasint a katonai építési hivatal épületei. A raj­zoló nagyobb pontosságra csupán a ka­tonai jelentőséggel is bíró Püspökvár kapcsán törekedett, amelynek közpon­ti épületegyüttesét aránytalanul felna­gyította. Az egykori püspöki palota L alakú, rövidebb szárnyán sátor-, míg déli traktusán nyeregtetővel fedett épülete a kaputoronnyal és a hozzá kapcsolódó kápolnával hiteles képként fogadható el. A palotaépület déli szárnya előtt húzódó szárazárok nyugati falát is jelöli a rajz. A palota déli véghomlokzatától várfal indul, amely egy nagy ívet leírva a Dunáig fut ki. E középkori várfalra számos épület tá­maszkodik, így a délkeleti szögletben egy nagy torony - a várostorony -, amelyhez egy emeletes, sarkain támpillérrel erősített masszív épület is csatlakozik. (3. kép) A Győr környéki települések közül felirattal is jelzi Újvárost (Vor Statt), vala­mint Révfalut (Riwo Falio). Szigetnél a lap néhány ház valamint egy körülkerített képoszlop mellett téglaégetőket jelez - ez utóbbira utal a felirat is (Insell da mann die Ziegell machtt). A Szigetközt szintén felirat jelöli (Die Insell bei Rab). A város­tól délkeletre, szemben az Újbástyával a temető látható, város felőli oldalán egy újabb képoszloppal. Egy harmadik képoszlop a Fehérvári-kapuval szemben látha­tó. 6 A folyók megírása meglepő módon hibás. A Thonaw Fluß még valóban a Du­nát jelöli - rajta néhány hajómalom -, ám a Rabnizaflu. és a Rába flu már felcse­rélődött. A Rába és a Rábca közötti területet alacsony halmok (Nieder Haug) bo­rítják. A Rába bal partján egy dombon akasztófa árválkodik: ez tévedés, hiszen a vesztőhely a Rábától keletre eső dombon volt, amelyet az akvarell is jelöl s funk­cióját is megnevezi: Berg des Gerichts. A kép nagyobbik részét a császári tábor ábrázolása tölti ki. A sáncok a vártól dé­li, délkeleti irányban húzódnak félkör alakban a Rába menti magaslattól a Mosoni­Dunáig. Az ekként körülkerített területen belül az egyes csapatoknak külön-külön sátortáboruk volt, amelyet a rajz készítője feliratokkal nevesített. A tábort nyugatról a Rába ölelte körül. Partján a vár Magyar-bástyájával szemben lengyelek (Polacken) felirat olvasható, mellettük helyezték el a morva tüzérséget (Der Mährischen Geschütz). A folyó partján lejjebb morva lovasság (Die Mährischen Reutter) vert tá­bort. Közvetlen szomszédságukat, a Rába mellett emelkedő Törvényhegyet (Berg des Gerichts) a cseh lovasság (Die boymische Reütterey) tartotta megszállva. E dombra tá­maszkodva indult a sánc keleti irányba, fala mentén először a német gyalogság 170 3. kép. A Püspökvár. Az Angielini-féle látkép részlete (1566)

Next

/
Oldalképek
Tartalom