Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

Tanulmányok - Székely Zoltán: Nicolo Angielini 1566-os rajza Győr váráról és Miksa császár táborából

SZÉKELY ZOLTÁN NICOLO ANGIELÍNI 1566-OS RAJZA GYŐR VÁRÁRÓL ,,, Székely Zoltán NICOLO ANGIELÍNI 1566-OS RAJZA GYŐR VÁRÁRÓL ÉS MIKSA CSÁSZÁR TÁBORÁRÓL Bevezetés A XVI-XVII. századi magyarországi metszetes várábrázolások közismerten sok problémát rejtenek magukban: a külföldön megjelent lapok az ottani közvélemény tájékoztatására készültek olyan metszők munkáiként, akik sohasem jártak az országban.

1 E mesterek előképek nyomán dolgoztak: az optimális - ámbár szerfelett ritka - esetben helyszíni felmérések és rajzok után, többnyire azonban korábbi ábrázolások aktualizálásával - és gyakori félreértésével. Nincs ez másként a Győrt bemutató metszetekkel sem: a nagy számban megjelent lapok eredeti forrásait jószerivel egyetlen esetben sem ismerjük. Az alábbiakban egy ilyen képi forrás meghatározására teszünk kísérletet, azonosítva Nicolo Angielini 1566os Győrt ábrázoló rajzát, egyben bemutatva metszeteken való továbbélését is. Nicolo Angielini Győr várát ábrázoló rajzai A török kori végvárrendszer egyik legfontosabb erődítményeként szolgáló Győr városáról a XVI. század közepétől nagy számú ábrázolás maradt fenn. Ezek sora a közelmúltban tovább gyarapodott egy látképpel, amelyet a stockholmi Királyi Hadilevéltárban (Kisari Ballá 1996), illetve a stuttgarti Württenbergi Tartományi Könyvtárban található váralbumok (Kisari Ballá 1998) őriztek meg napjainkig.

2 A Nr. 45. jelzetű, 700x460 mm nagyságú színezett akvarell madártávlatból mutatja be Győrt és tágabb környékét, valamint a vár alatt kiépített és sáncokkal védett katonai tábort. (1. kép) Az albumokat publikáló Kisari Ballá György a ,győri vár és tábor tervrajza"-ként határozta meg a lap témáját, amelynek készültét „1566-1597' közé tette (Kisari Ballá 1996, 53). Az 1566-os dátum bizonyára Miksa császár táborozására, míg az 1597-es évszám arra a sikertelen ostromra utal, amely során a császári csapatok megkísérelték visszafoglalni a török által három évvel korábban megszállt várost. Domonkos György a stockholmi kötetről írott beszámolójában az ábrázolást egyértelműen az utóbbival azonosította (Domokos 1999, 114). A látkép alkotójának kérdését a fenti szerzők nem érintették. Véleményünk szerint a veduta II. Miksa császár Győr alatti táborát ábrázolja, és eredetijét Nicolo Angielini készítette 1566-ban. A várost ábrázoló XVI-XVII. századi látképek közül a legkorábbi s értékét tovább emeli, hogy társai közül egyedüliként helyszíni felmérés nyomán született: így pontosság s hitelesség tekintetében a legmegbízhatóbb. Emellett a nyomtatott grafikai lapok egy jelentős körének is közvetlenül vagy közvetve mintaképül szolgált: ekként Győr ikonográfiájának egyik alaptípusát - a madártávlatból felvett vedutát - azonosíthatjuk benne. A stockholmi lapon látható veduta témájának helyes meghatározásához - és így datálásához - az ábrázolásból kiolvasható információk nyújtanak segítséget. A rajzon nem láthatók ostromművek, a császári seregek ágyúi a tábor Rába felé eső részében sorakoznak, csöveik nyugatra néznek s nem a vár felé. Ostromról tehát 167