Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

Tanulmányok - Városi Ágnes: A Zemplenszky fazekas-kályhás család Magyaróváron

ARRABONA 2004. 42 / 2, TANULMÁNYOK 2. kép Zemplenszky János agyagáru gyára (Magyaróvár 1900-as évek eleje) Miután Magyaróváron létrehozta agyagáru gyárát, fazekasként és kályhás­ként egyaránt dolgozott. (2. kép) Kezdetben a hazai hagyományok alapján űzte a fazekasságot, az itteni igények kielégítésére azonban változtatnia kellett az örök­lött formakincsen. Műhelyében olyan később híressé vált fazekasok tanonckod­tak, illetve dolgoztak, mint Völcsey Lajos (Dör) és Czugh Miklós (Magyar-szom­batfa). Az akkor még szokásban lévő legényvándorlás jó alkalom volt az ismere­tek elmélyítésére, de egyben a munkát adó műhely számára is lehetőséget terem­tett más vidékek hagyományos forma- és motívumkincsének megismerésére. így volt ez ebben az esetben is, ugyanakkor - bár kísérletezett döri stílusjegyek alkal­mazásával - a Hansági Múzeum néprajzi gyűjteményében található, Zemplenszky­nek tulajdonított tisztán döri stílusú tárgyakat minden bizonnyal a műhelyében dolgozó döri munkás készítette. (3. kép) (Érdekességképpen megemlíthető, hogy az 1920-as években orosz fazekas is dolgozott a műhelyében, aki talán a forrada­lom elől menekülhetett hazánkba. Fennmaradt munkái egészen egzotikusnak hatnak a helyi fazekas termékek mellett, hatással azonban nem voltak rájuk, csu­pán a választékot színesíthették.) Bár abban, hogy a Zemplenszky család folytatni tudta öröklött mesterségét, kétségkívül fontos szerepe volt a valamivel kedvezőbb körülmények között való letelepedésnek, arról sem feledkezhetünk meg, hogy a magyaróvári műhely kez­detei erősen kapcsolódnak a győri Magyary József kályhagyárához, s a későbbi­ekben is, a nagy gyárak mintái alapján készített luxuskivitelű kályhái révén szé­lesebb vevőkört alakíthatott ki. A műhely igazi megerősödése a '20-as évekre tehető, amikor a háború utá­ni helyreállítások során szaporodó megrendelések a fazekasságban és a kály­122

Next

/
Oldalképek
Tartalom