Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

Tanulmányok - Csécs Teréz: A berlini magyar egyesületekről

ARRABONA 2004. 42 / 2. TANULMÁNYOK megjelent a családjával együtt. Hangversenyt adtak, bál és tűzijáték is volt. „Ez alkalommal kiosztották az ezüst

3 érmeket, melyeket a nagy nap emlékére veretett az egyesület. (...) Kiosztottak továbbá egy német ünnepi költeményt" (L. Roth: Dem Ungarverein in Berlin, Kovács 1886. 48-49.) A könyvtár ekkor 256 művet számlált, tiszteletbeli tagjai voltak pl. Jókai Mór, Kertbeny Károly, György Aladár. 1884-ben „a berlini egyetemi magyar könyvtárhoz (Bibi. Hung.) custosi hivatalt rendszeresítettek." Az 1885-ben újrarendezett könyvtárban kb. 300 szépirodalmi és tudományos mű volt található 400 kötetben. (Kovács 1886. 68-69.) Egy újabb megemlékezés 1986-ban kelt, Szabó M. László tollából. A Száznegyen év - dióhéjban című rész a korábbiaknál annyival nyújt számunkra több információt, hogy szerinte az alapító tagok közül kiválasztott jegyző, Horváth István, győri szíjgyártó segéd volt. (Szabó 1986. 3.) A kötet illusztrációiban képeket találunk az egylet életéről néhány alapító arcképétől (pl. Diettrich Mihály, Timkó György, Kertbeny Károly, Szakács Mózes) az 1980-as évek elnökein át programjaikig. 1905-ben a Győri Hírlap rövid hírei között már négy berlini egyesületet említ: „Berlini Magyar Közlöny. Ilyen czímű kis lap első számát hozta meg a posta. A berlini magyar kolóniának mintegy 8000 tagja van. Ezek számára indította meg a közlönyt Heszky Miksa azzal a programmal, hogy a négy egyesületbe tömörült magyarság között szellemi kapcsot képezzen. A lap magyar cikkekben szolgálja programmját, s az egyesületi élet hirein kivül függelékben németül tájékoztat a hazai dolgokról..." (Győri Hirlap 1905. 228. sz. szept. 29. 2. p.)

4 1995-ben ismét indult egy kis újság, a Berlini Híradó, a Magyar Kolónia, a [kelet-berlini] Magyar Egyesület és a Szent Erzsébetről elnevezett Magyar Katolikus Egyházközség közös kiadásában. A beköszöntő cikkben összefoglalták a Magyar Kolónia rövid történetét. Eszerint az iparos egyesület volt a Magyar Kolónia elődje, őse és folyamatosnak tekintik a működését az 1846. június 15-i alapítás óta. (Berlini Híradó, 1995. 1. sz. 4-5. p.) 1996 decemberében Gyöngyösi Albert megemlékezett a lapban a 150 éves évforduló kapcsán az iparos egyesületről és említést tesz a berlini magyar diákok könyvtáráról is. Megjegyzi, hogy 1848 táján összemosódott a két egyesület. (I.m. 3. sz. 1996. dec, 6. p.) Két különböző egyesület hasonló célokkal, nagyjából egy időben: az első inkább az egyetemjáróknak és utazóknak szól, bár az emlékkönyvében az első évben 27 iparos bejegyzés is található, a másik egyértelműen iparosegylet, amely másfél századon át működik. A visszaemlékezések alapján nem tudni, hogy az emlékkönyvbe a korábbi évszázadok szokásai szerint esetleg kis versikéket, magvas gondolatokat is bejegyeztek-e, ahogy az a szállásadó könyvekben szokás volt (Domonkos 2002. 99-104.). De ezek az egyesületek nem is valódi herbergek (nem nyújtanak szállást), hanem céljaikat tekintve részben információt, részben a szükségben (visszatérítendő) anyagi segítséget nyújtó, harmadrészt anyanyelvikulturális tevékenységet folytató társulások. A két egyesület közül az utóbbiról maradt fönn több írásos emlék, jegyzőkönyvek, pénztárkönyvek, amelyek feldolgozása - amennyiben még ma is fellelhetők -, bizonyára nem lenne érdektelen. További feladat lehet még az 1905-ben említett négy egyesület azonosítása, tevékenységük ismertetése, a könyvtárak anyagának felderítése, vagy rekonstruálása. Ott lappanghatnak Berlinben ezek a gyűjtemények, mint „a Halle-Wittenberg-i egykori magyar diákegyesület könyvgyűjteménye", melyet Gragger Róbert, a Humbolt Egyetem hungarológiai tanszékének akkori vezetője a tanszék számára megszerzett (Tóth 1996. 7.). 104