Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)

Szilárdfy Zoltán: Ereklyés szentképek

SZILÁRDFY ZOLTÁN EREKLYES SZENTKÉPEK a nagyböjti, illetve Húsvét ünnepének idején díszlik. A pergamenképet egy gazdag ezüstszálas, zsinórdíszes keret övezi, meglehetősen átírt virágkoszorúra utaló ornamentikával. A nyolc csontszilánk szentjeit pergamen írásszalagok jelzik. (8. kép) A gyűjtemény legnagyobb méretű, 46,5 x 36,5 cm-es, poliondíszítésű képe a máriacelli kincstár magyar kegyképét ábrázolja a XVII. századból. (9. kép) Az ereklyés szentképek közül még 1964-ben, Budavár egyik bizományi üzletében találtam rá arra a számomra legkedvesebb műtárgyra, amely egy Árpád-házi Szent Margitról készült tempera festmény. Háttérben a Dunával, a budai hegyekkel s a szigetről látható királyi várkastéllyal. A Szent Margit nevére utaló zseníliával készült margaréták között három, minden bizonnyal római katakombaszent csontszilánkjai mellett, Szent Margit finoman megfestett alakja fölött az 0 csontszilánkja is látható sodrott, arany huzalok foglalatában, amely a Pozsonyból visszatérő budavári klarisszák magukkal hozott hiteles ereklyéiből való, s feltehetően az ottani apácák közül művészi munkásságával kiemelkedő budavári származású Falconier Anna Erzsébet, rendi nevén Szófia nővér keze munkája. Egyik Selmecbányái utam alkalmából kaptam ajándékba azt az Immaculátát ábrázoló poliondíszítményekkel ékes, négy ereklyét magába foglaló szentképet, amely jó példa arra, hogy már a XVIII. század embere is kívánatosnak tartotta, hogy egyaránt birtokoljon a kultusztárgyban tetszetős dísztárgyat és értékes műtárgyat. Az aranyozott fafaragású keretbe foglalt pergamenfestmény ezen vágynak eleget tudott tenni. Ehhez hasonló a jelenleg is gyűjteményemben levő két apácamunka, az Ipoly-menti Nagycsalomjáról, mindkettő a barokk kor jó és boldog halálra segítő szentejeit, Szent Borbálát és a Názáreti Szent Józsefet örökíti meg. (10. kép) A kicsiny képecskéhez viszonyítva a színes, csiszolt üvegekkel, arany és ezüst huzalokkal, hét illetve nyolc különféle ereklyével díszített belső keret dekorativitásában inkább egy nagyméretű ötvösműre emlékeztet, mint ájtatossági képre. Ezen az ereklyetartó jelleg domborodik ki. A már felsorolt munkák a Habsburg-monarchia országainak kolostoraiban készültek, különösen a klarisszák, az orsolyiták, de még az Erzsébet apácák is a nehéz betegápolás mellett nemes passzióként foglalatoskodtak előállításukkal. A XV és XVI. század egyházi textileket díszítő reliefszerű magashímzés és a filigrán ötvösművészet közé tehetők a kolostori kézimunka ezen típusai, amelyeket a francia nyelvből eredő, korabeli magyar szóhasználat szerint poliondíszítménynek nevezünk. 10. kép. Ismeretlen szerzetes festő: Názáreti Szent József a kisded Jézussal, körülötte ereklyéket rejtő széles polion díszítésű passepartou. Akvarell, pergamen, 1740 k. A szerző gyűjteménye (Makói Juhász István felvétele) 15