Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)

Csiszár Attila: Az osli Mária-kegyszobor ábrázolásai (XVII–XX. század)

CSISZÁR ATTILA AZ OSLI MARIA-KEGYSZOBOR ÁBRÁZOLÁSAI (XVII-XX. SZAZAD) zad közepén a prágai származású Joseph Jägert. A máriavölgyi (Mariatal, Mariathal) és a sasvári (Sastin, Schoßberg) kegyszoborról készült kisméretű metszetek mellett az ő keze alól került ki az osli Boldogaszszony második ismert ábrázolása, minden valószínűség szerint Greischer XVII. századi lapjának utánmetszéseként. A finom művű, szignált

3 képecske már nem könyv, vagy ponyvafüzet illusztrációjaként jelent meg, hanem a rábaközi kegyhely búcsúján feltehetően nagy tömegben árusított búcsúfia szentkép volt. (4. kép) Az ilyen jellegű, gyakran felirattal is ellátott emlékek, a kegyhelyek népszerűsítésében fontos szerepet töltöttek be. A búcsúból hazavitt emlékkép további utóéletére, szerepére, továbbajándékozására is fényt vet Jáky (Joachim) Ferenc osli plébános (1845-1885) feljegyzése: „Kisfaludi lakos Simon Antal, kit mivel jó jámbor előimádkozó és előénekes vala közönségesen Szent Antalnak neveztek jóakarói, eljött gyakorta Osliba nem csak bucsuk alkalmával, hanem egyébkor is. Öreg napjaiban elveszett szeme világa, de ő mint világtalan is elbotorkált Osliba és mivel fiai, legkivált Gáspár, tigrisek voltak iránta, kéregetett is és régi jóakaróitól az alamizsnát elfogadta. Mihályiba vásárra menvén meglátogattam őt a súlyos betegségben sinylődőt, s ekkor ajándékozta nekem a szobája falán függő kis képet, mely üveglapocska alá volt tapasztva, s így szólott, tudom örömet szerzek tisztelendő urnák a kis képpel. (...) 1750 vagy 1760 körül a jámbor Jesuiták csináltathatták, miután az öregek beszédje szerint szerettek ide eljönni és prédikálni, mivel itt pap nem volt" (Jáky 1885). A Greischer-féle metszet, mint prototípus másolatainak sora azonban ezzel nem ért véget. A kiscelli (Celldömölk) bencés apátsági templom kincstárában őrzött, 1748-ban készült körmeneti pajzsok egyikét az osli kegyszobor festett képe díszíti. (5. kép) A kép és a metszet kapcsolata egyértelmű, olyannyira, hogy még a pajzs alsó részén levő szöveg írásmódja is híven követi az előképen olvasható feliratot. 4. kép Osli csudálatos B: Asszony képe, Joseph Jäger metszete, XVIII. század közepe 5. kép Körmeneti pajzs az osli Mária-kegyszobor képével, 1748. Celldömölk, kegytemplom