Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)

Csiszár Attila: Az osli Mária-kegyszobor ábrázolásai (XVII–XX. század)

CSISZÁR ATTILA AZ OSLI MARIA-KEGYSZOBOR ÁBRÁZOLÁSAI (XVH-XX. SZAZAD) Csiszár Attila AZ OSLI MÁRIA-KEGYSZOBOR ÁBRÁZOLÁSAI (XVII-XX. SZÁZAD) E tanulmány témájául egy rábaközi búcsújáróhely, Osli Mária-kegyszobráról fennmaradt ábrázolásokat választottam. Az emlékanyag nagy részét kitevő, az úgynevezett populáris művészet körébe tartozó képek (fogadalmi és búcsús emlékképek) mintegy határmezsgyét alkotnak két tudományszak, a művészettörténet és a néprajz területe között. Csatkai Endre, a Soproni Múzeum egykori igazgatója a „kis ájtatossági képek" tervezett korpuszához, amint 1943-ban Eőry János plébánoshoz írt leveléből tudjuk, megkísérelte egybegyűjteni az osli kegyszobrot ábrázoló emlékképeket is, azonban munkája befejezetlen maradt.

1 Bizonyára az osli plébánián őrzött, valamint magánszemélyek birtokában levő, általam most számba vett anyag sem nevezhető teljesnek, arra azonban már alkalmas, hogy a „Rábaköz Védasszonyá"-nak különféle ábrázolásait ez alapján áttekintsem, és az egyes képek közötti összefüggésekre rávilágítsak. Bizonyos szent helyeket és kultusztárgyakat a nép legkülönbözőbb rétegei különösképpen kedveltek, mivel fölkeresésükhöz pápai kiváltságok, úgynevezett búcsúk kapcsolódtak. Magyarországon a legtöbb kegyhely a Boldogasszony tiszteletével függ össze. A Mária-kultusz föllendülése, sok esetben középkori hagyományok felelevenítéseként, különösen a XVII-XVIII. század folyamán tapasztalható (Szilárdfy 1984, 23). Hazánk egyik legrégebbi Mária-kegyhelye, Osli első templomát 1390-ben az Osl nemzetségbeli Kanizsai János esztergomi érsek építtette a Mennybevett Boldogasszony tiszteletére. A XVI-XVII. századi vallásháborúk során, majd a Bécs ellen vonuló török csapatok által többször földúlt egyház középkori kegyszobrát a művészettörténet elpusztult gótikus plasztikáink közt tartja számon (Radocsay 1967, 19; 65). A kishíján elnéptelenedett falut az udvarhű és buzgó katolikus Esterházy Pál nádor, vagy ahogy magát nevezte, „Szűz Mária dicsőséges lábainak legkissebbik Sámollya" telepítette újra 1694-ben. A mai, 1604-ből származó, megkoronázott, festett, fa Madonnaszobrot a hagyomány szerint maga a herceg hozta csónakon, a Fertő vizén át Kismartonból Osliba, és helyezte az újjá1. kép Az osli Mária-kegyszobor palást nélkül (Csiszár Attila felvétele, 2001.) 21