Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)

Szabó Péter: A győri kézművesek barokk kori vallási kötelezettségei

SZABÓ_PÉTER_ __ _____ A GYŐRI .KÉZMŰVESEK BAROKK KORÍ VALLÁSI KÖTELEZETTSÉGEI a második artikulusban kikötötte, hogy „Az böcsületes Csizmazia Czéh, az igaz Romai Catholica Hitben lévőkön kívül senkit az idegen Vallásbul Mester Embernek nem vészen közükben", valamint a hatodik articulusban: „Az Böcsületes Csizmazia Czéh bizonyos arra rendelt napokon bé vett szokás szerint, minden Esztendőben Záaszlóstul az procession jelen legyen, ky azon Processiot ellmulattya, edgy forintra büntettetik" (XJM.CAC.31/11.1719). A győri csizmadia legénytársaság 1747-es rendtartás-kiegészítése szerint az ifjak Boldogasszony fogantatása napján voltak kötelezve a szentmisén és offertóriumon való részvételre és keresztcsókolásra. Az 1762-es kiegészítés a „nemes Magyar Barátok Congregatiojában Solemnitásra szürke ruhába öltözve" évente két szentmise tartását írta elő, az elsőt Sarlós Boldogasszony, a másodikat Szent Bertalan napján hét órakor. Az 1770-es rendtartás (amely az előzőeket is magába foglalta) 19. articulusa szerint „Vasárnapokon és ünnepnapokon az öreg templomban tartandó énekes misét és prédikációt akárminemű dolog miatt a míves legény elmúlatni ne merészelje, egy heti bér büntetés alatt. Azon Kívül Vasárnap és ünnepnapokon se prédikáció, se mise előtt, se ezek után után, se gyertyagyújtáskor a míves legénynek szabad ne legyen maga mívéhez kezdeni; Az ollyatin Legényeket az atyamester és bejáró mesterek dékánnal együtt egy heti bérben minden engedelem nélkül megbüntethetik" (XJM.Céh.56.39.2.9.1770). A győri főerőd sütőiparosainak XVII. századi működését csodálatos faragású 1699-es céhládájuk (8. kép) és ez évből való pecsétnyomójuk igazolja, de első is8. kép A győri sütőcéh ládája, 1699. (Tanai Csaba Taca felvétele) 97