Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)
Szabó Péter: A győri kézművesek barokk kori vallási kötelezettségei
W'-'-RONA 2004 42/' î. _ SZE:WTKfc^KULTUS2 A győri mészárosok Pozsonytól átvett szabályzatának 1627-es káptalani megerősítése fogalmazta meg a győri céhek történetében elsőként a zászlókészítés kötelezettségét. A birodalom és Magyarország területén fennmaradt hasonló előírások általában a XVII. század húszas éveinek céhleveleiben bukkannak fel, ezt az időszakot tekinthetjük az eredeti tárgyakkal is dokumentálható új típusú céhzászlók elterjedésének kezdeteként. A mészáros céhlevél káptalani konfirmálásának mindkét cikkelye a zászlóval kapcsolatos: „Primo. Ut instar aliarum Ceharum in hoc Oppido Nostro bene Constitutarum, dicti quoque Magistri Laniones, peculiare Vexillum habere, et sub eodem Vexillo omnes, & singuli Magistri, Generalioribus, et Solemnioribus processionibus Publicis, una cum reliquis Cehis interessé debeant. Deinde. Ut incidentibus festis Sanctorum illorum quos sibi in patronos elegerint, et quorum effigies in Vexillo Cehae depictae fuerint, per unum ex Praesbyteris hujus Ecclesiae, in hac ipsa Ecclesia, Sacrum Missae Officium peragi facere, eidemque Sacro omnes & singuli Magistri reverenter interesse, ac loco Offertory binas Libras Cerae Praesbytero Sacrificanti Offerre teneantur" (XJM.CAC.31/13.1649). 3 A győri asztalos és puskaágykészítő mesterek (7. kép) I. Lipót császártól 1676-ban kapott céhlevele tartalmazza a pozsonyi tanács által átadott 1622-es szabályzatot, az 1628-as káptalani megerősítést. Az eredeti pozsonyi dokumentumban a legpraktikusabb szakmai szempontok szerint állították össze a szabálypontokat. Az 1628-as káptalani megerősítés a székesegyház számára követelt soronkívüliség első pontja mellé a hetedik pontban előírja „a szokás szerint azokon a kilencednapokon és szokott ünnepeken a nevezett mesterek jelenlegiek és ha7. kép A győri asztalos és puskaágykészítőcéh ládája, 1659. (Tanai Csaba Taca felvétele) 94
