Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)

Szabó Péter: A győri kézművesek barokk kori vallási kötelezettségei

SZABÓ PÉTER AGYOJlí' A\ " ^ f i \ROKK KORI VALLÁSI KÖTELEZETTSÉGEI 5. kép A szigeti molnárcéh zászlója, 1782. (Tanai Csaba Taca felvétele) működő malmos gazdák és molnármesterek számára a földesúr, Sennyey püspök által kiadott szabályzat - egyéb vallási előírások mellett - meghatározta: „az böchületes Mohar Czehnek egy Zászlója legyen, ezen Győri öregh Zentegyházban... mely Zazlo alat az Jámbor Keresztyén Molnár Gazdák elsőbbenis, az után penigh az Molnár mesterek tartozzanak minden Processioban jelen lenni, valamint az töb Czéhek is jelen vannak... az emiétet Zazlon egy felöl legyen irwa aranyos Monstrantia, más felöl penigh Szent Joseph képe és ábrázattya..." (XJM.Céh.54.2.1.). A céhlevelek cikkelyei általában nem határozták meg a zászlóképek tartalmát, csupán elvétve utaltak a céh védőszentjének a zászlóra helyezendő képére. Feltételezzük, hogy a hagyomány szerint kialakult, később a céhlevél által is megemlített céhpatrónus személyének a zászlóképre helyezése egyértelmű volt a mesterek számára. (5. kép) A barokk kor eszmeisége érdekes fejlődési ívet járt be a kultúrtörténeti korszak két évszázadában. Míg a kibontakozás periódusában a protestáns térhódítás elleni küzdelem és az abszolút királyi hatalom kiépítése jelentette a fő törekvéseket, a Rákóczi-szabadságharc után a protestáns veszély elmúltával ismét a vallásos ideológiában találták meg az uralkodó körök és az egyház közös érdekeinek eszmei fundamentumát. És ha a reformáció már nem jelentett is valódi veszélyt, a spanyolországi örökösödési ábrándok meghiúsulása után az osztrák birodalom trónjára került VI. (III.) Károly - indíttatásánál fogva is - erőteljes katolikus szellemet hozott az államéletbe. Az ellenreformáció idején általánossá vált vallásosság az állami politika stratégiájának szerves részévé vált. A XVIII. század megvál89