Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)

Székely Zoltán: A barokk Győr mint szakrális táj

ARRABONA 2004. 42 / 1. SZENT-KEP-KULTUSZ 6. kép A lebontott révfalusi Segítő Szúz Mária kápolna. (Glück Csaba felvétele) Mihály 1776-ban alapította (Bedy 1939, 97), mindenekelőtt a dunai hajósok számára (HD Hédervár, 1798. június 26). A kápolnában 1788-ig rendszeresen miséztek, ekkor azonban Batthyány érsek ezt megtiltotta (HD Hédervár, 1798. június 26). Bedy emellett még egy, a Segítő Szűz Máriának dedikált, csupán 3 ember befogadására alkalmas kápolnáról is tud. (6. kép) A kisméretű épületben még oltár sem állt, a Mária-képet a falra festették (Bedy 1939, 97). Az 1761-es vizitációs jegyzőkönyv is említi, kis méreteire utalva stacio BMV formában. A kápolnácska a falu végében állott, és Modor Mihály alapította, valószínűleg jóval korábban, mert a jegyzőkönyv felvételének időpontjában már a hívek költségén gondoztatott (CV Révfalu 1761, 25). Bedy idejében még állt, bár ekkoriban már a hozzá vezető Rozália utcáról Rozália-kápolnának hívták (Bedy 1939, 97). Révfalu népe a falu folyami átkelőhely mivoltából adódóan különösen tisztelte Nepomuki Szent Jánost. Ezt jelzi, hogy az imént említett kápolnán kívül még egy különálló szobrot is emeltek a cseh mártírnak, mely a régi, a Győrbe vezető dunai híd tengelyében fekvő plébániaház előtt állt egykoron (Bedy 1939, 97).

13 Az 1761-es kánoni látogatás jegyzőkönyve szerint e hely egyben a falu közepe is volt; a szobrot pedig Prann Gáspár alapította, s a hívek által gondoztatott (CV Révfalu 1761, 25). A szakrális kisemlékek romlásnak leginkább kitett típusát a fakeresztek jelentik. Ráadásul igénytelenségük okán az írott forrásokban is csak elvétve bukkannak fel. Nyilván Győr elővárosaiban is számos példányuk állt, ám közelebbi infor72