Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)
Székely Zoltán: A barokk Győr mint szakrális táj
SZÉKELY ZOLTÁN A BAROKK GYŐR, MINT SZAKRÁLIS TÁJ Mihály kanonok, szentadalberti prépost, gróf Heister Siegbert várkapitány és tisztikara, nemkülönben a polgárság anyagi támogatásával valósult meg. A kálvária maga az egykori vesztőhely dombján emelkedik és három, bádogra festett korpuszokkal ellátott keresztből illetve Mária, Ev. Szent János és angyalok előbb fa- majd kőszobraiból áll. Az együttest Szentsír-, Keresztről levétel- és Dizmasz-kápolna egészíti ki. A munkálatok 1714-ben kezdődtek s nagyjából 1730-ig tartottak. A dombhoz vezető, 1717-1722 között készült stációk száma hét 10 : az egyes állomásokat kápolnákjelölték, melyekben életnagyságú szobrokat helyeztek el (Bedy 1939, 103110). Az együtteshez egy másik, jóval szerényebb stációsor is vezetett, amely Újvárosból, a Bécsi-kapuhoz vezető hídtól indulva az utolsó vagy az utolsóelőtti kápolnánál csatlakozott a nagy kálváriaúthoz. Feladata szerint az újvárosi és szigeti híveknek mutatott irányt. Ezt is az agónia társulat emeltette s 1720-ban már készen állott: hét stációját tölgyfakeresztekből készítették, amelyekre vaslemezre festett képeket erősítettek (Bedy 1939, 127-128; napjainkra nyomtalanul eltűnt). Térképek és elszórt írásos feljegyzések alapján e városrészből is vannak olyan kisemlékekre vonatkozó adataink, amelyek mára már elenyésztek. A Hrusovszky Imre városi mérnök által 1789-ben készített térképen 11 a Fehérvári-kapu előtt két monumentum látható. A térképjel tetején kisméretű keresztet hordozó oszlopot mutat: ez alapján valamiféle nagyobb szabású kőemlékre, oszlopra gondolhatunk. írott forrás alapján e monumentumok egyikét azzal a Szent Sebestyén szoborral azonosíthatjuk, amelyet Hohenegger Lőrinc említett ostromnaplójában (Hohenegger 1820, 6162) és amely a marhavásártéren állott. Sebestyén ugyanis nemcsak a pestis ellen oltalmazott, hanem a jószágvész ellen is védelmet nyújtott (Bálint 1977, 163). A másik monumentumot a térkép a temető mellett jelzi, a Fehérvári út mentén. Itt említjük meg a Pestre vezető út Csirke-éren átvezető hídja mellett jelzett monumentumot is, amely egyedüliként emelkedett a várostól keletre. A térkép grafikus jelzése alapján fakeresztre gondolhatunk. Szabadhegy A várostól déli irányba, némileg távolabb fekvő Szabadhegy csak korszakunk végén vált a szakrális táj részévé. II. József rendeletére 1789-ben szervezték meg első egyházi intézményét, amelynek során helyi káplánságot állítottak fel. Az épületeket ehhez Farkas Márton szabadhegyi polgár végrendelete biztosította, amelyben átengedte házát egyházi célokra: az első kápolnát is itt rendezték be (Bedy 1939, 63-64). Újváros Újváros első istentiszteleti helyét, amely egyben a település plébániatemploma is lett, gróf Zichy István, győri vicekapitány emeltette fogadalomból 1695-ben a Legszentebb Megváltó tiszteletére. Ez az épület a mai zsinagóga helyén állott s kis méretei okán hamarosan elégtelennek bizonyult az újvárosi hívek befogadására. Ezért 1749ben az evangélikusok elvett imaházának helyén új plébániatemplomot emeltek, amelynek kegyura továbbra is a Zichy család maradt. Az éppen ekkor született trónörökös tiszteletére a templomot Szent Józsefnek dedikálták. A Szent Megváltó temploma ezt követően hamarosan elenyészett. A fából ácsolt (Gecsényi 1992, 20) Szent 69
