Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)

Székely Zoltán: A barokk Győr mint szakrális táj

ARRÁBONA 2004. 42 / I. SZENT-KEP-KULTUSZ 1. kép Győr a XVIII. század elején. E B. Werner metszete. (Tanai Csaba Taca felvétele) kamillánusok (1761). A török háborúk végeztével Győr katonai jelentősége csökkent, s 1743-ban ismét szabad királyi város lett. A hódoltság előtti állapotokhoz mértenjelentősen átalakultak a felekezeti viszonyok is. A szerzetesrendek és a püspökök hitéletet szervező tevékenységének köszönhetően, valamint a protestánsok vallásgyakorlatát s iparűzését akadályozó adminisztratív rendelkezések folytán a katolicizmus jelentősen előretört, bár teljesen nem sikerült visszahódítania a várost: 1777ben a nem nemes lakosoknak alig több mint fele volt katolikus (Tomaj 1943, 89). Belváros Az alábbiakban elsőként az egyes városrészek szakrális topográfiáját rekonstruáljuk, majd röviden bemutatjuk a városnak, mint szakrális térnek a használatát. A XVI. századi török háborúk illetve az ugyanekkor zajló nagyszabású erődítési munkálatok következtében a középkori templomok, kolostorok, kápolnák és egyéb kisemlékek szinte teljes egészében megsemmisültek.

2 A pusztulást a XVII. század elejére csupán két épület élte túl, még ha romosán is: a püspöki székesegyház valamint a Szent István plébániatemplom és a mellette álló kápolna. A székesegyház volt a visszafoglalást közvetlenül követő években az egyetlen katolikus templom nemcsak a falakkal övezett Belvárosban, hanem egész Győrött. Helyreállítási munkálatai rögvest megkezdődtek újbóli használatba vételekor, a teljes rendbehozatalra azonban a XVII. század közepéig kellett várni, amit egy évszázad múlva, Zichy Ferenc püspöksége idején újabb nagyszabású átalakítások követtek. 64