Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)
Sólymos Szilveszter OSB: Szent Villebald barokk kori kultusza Ravazdon
SZÖLYMOS SZILVESZTER OSB _ _ _ SZE NT VIL LEBALD BAROKK KORI Kyj^SZARAVAZDON 1733. július 7-én, a szentnek az ünnepén „reggeli capitulum után Hilárion profeszszorral a Perjel kiment a Szent Villibald remeteségbe, ahová már előrement Amand professzor a teológusokkal. A Perjel ott misézett is." A kedvelt ravazdi helyen öszszekapcsolódott a vallási élmény és a kirándulás felüdítő volta; a templom és a forrás vonzóereje egymást erősítette. Hogy mennyire számon tartották a Szent Villebald egyházát, mint templomot, arra érdekes adattal szolgál Somogyi Dániel főapát, aki a VI. Pius pápa által az 1775-ös szentévi búcsú elnyerésének lehetőségeit - kicsit ugyan megkésve 1776 április 21-én díszes nyomtatott levélben hirdeti meg. Ebben felsorolja, hogy milyen négy templomot kell meglátogatni a búcsú elnyerése érdekében; ezek a mai bazilika, a Kálvária- (Fájdalmas-) kápolna, a falusi templom és a Boldogaszszony kápolna. Külön kiemeli: „A ravazdiak azonban, mivel két templomuk vagyon, napjában mindenikhez két izben járjanak..." Tehát 1776-ban még templomként működött a Villebald domb temploma. A Villebald templom sorsa az 1786-os feloszlatást követően Alig telt el néhány év, hogy az apátság jóvoltából a forrás fölé a barokk épület elkészült, 1786-ban a bencés rendet is feloszlatta II. József császár. Az 1802es visszaállítással a tanítást vállaló szerzet minden erejével új feladatai teljesítésére kényszerült. Közben a felvilágosodás szelleme is terjedőben volt; nem álltak vissza a körmenetek, csökkent a kultusz, és a Villebald templom gyorsan az enyészet martaléka lett. Vályi András 1799-ben kiadott könyvében már ezt említi meg Ravazd falunál: „Itt vagyon ama nevezetes Pannóniai Kút, melly már most elhagyatik" (Vályi 1799). Ez annál inkább érthető volt, mivel a faluban megépült a mai új templom. Maga Rómer Flóris írja le, hogy az ő idejében a Villebald templom falai még állottak, de azután a falakat elhordták építkezésekez, többek között az új pannonhalmi könyvtár épületéhez. így ma már nyoma sem látható az egykor kedves, remetéknek otthont adó és zarándokénektől hangos templomnak. A forrás viszont mindmáig él és ontja vizét. A felette lévő házikót később időnként megújították, és ma is jó állapotban van. A pannonhalmi Perjel Naplóból tudunk arról, hogy a Béla király kutat tisztították 1942-ben is. A ravazdiak énekkel is kifejezték tiszteletüket első templomuk patrónusa, Szent Villebald püspök előtt. Egy ilyen ének Molnár Márton tényői mester (kántor) Enekeskönyvében található: A nagy Isten szentéinek ünnepét kik szentellyük, Csudatévő szent Vilibald Püspököt ma tisztellyük.; aki ártatlanságáért Papságra szenteltetett, és sok jeles érdemiért főpásztorrá tetetett. Oh szent Püspök, égő lámpás az Anyaszentegyházban, aki voltál tiszta tükör e megromlott világban, Te vagy a mi helységünknek választott szószóllója, légy minden inségiben annak oltalmazója. 45
