Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)
Sólymos Szilveszter OSB: Szent Villebald barokk kori kultusza Ravazdon
SZÓLYMOS SZILV ESZTER OSB SZENT VI LLEBAL D BAROKK KORI KULTUSZA RAVAZDON Sólymos Szilveszter OSB SZENT VILLEBALD BAROKK KORI KULTUSZA RAVAZDON Ravazd falu ősi település, Szent László király adományaként került a pannonhalmi bencés apátság birtokába a XI. század végén. A Szent Villebald tiszteletére szentelt egyházról már II. Paschalis pápa 1102-ben kiadott oklevelében történik említés; a pápa megerősíti a Szent Istvántól a monostornak adott javakat, „névszerint Szent Márton egyházát Sabariában, és Szent Wilibald egyházát." (PRT I. köt. 1902, 592-593). Hazánkban nem tudunk másutt az ő tiszteletére szentelt templomról. Megemlítjük, hogy Bálint Sándor sem ismerteti szentünket. Ki volt Szent Villebald, akinek tiszteletére Pannonhalma közelében a XI. században templomot építettek? Szent Villebald, akinek ünnepe a Szentek naptárában július 7-én van, Angliában született 700 körül, szász királyi családból, és a legenda szerint királyi vér folyt ereiben. Testvérei voltak Szent Wunibald, szintén szerzetes és Walburga, bencés apáca. Villebald testvérével és atyjával - aki útközben meghal - a Szentföldre indul. Ó tovább megy és hosszabb időt tölt a Szentföldön, hogy kora szokása szerint a Megváltó nyomdokait keresse. Zarandoksaga állomásait később húgának le is diktálja. A Szentföldről visszatérve Monte Cassino hegyén bencés szerzetes lesz, és ott kilenc évet tölt el egyszerű szerzetesként. A pápa kívánságára vállalja a mai Németországban az eichstätti püspökséget. Halála után hamarosan szentként tisztelik, és kultusza elsősorban a Duna tájékán terjedt el. A XVIII. században tisztelete új virágzásnak indult. Európában a legkeletibb hely a mai Ravazd melletti domb, ahol temploma volt. Hazánkba minden bizonnyal az első bencés szerzetesek hozták tiszteletét. A szent püspök ereklyéinek felemelése 989-ben történt, ekkor helyezték el ünnepélyesen csontjait egy díszes ereklyetartóban. Természetesen ez az esemény kultuszának jelentős növekedésével járt és ekkor juthatott el Pannonhalma mellé, Ravazdra. Az sincs azonban kizárva, hogy kultuszában Monte Cassino-nak is szerepe volt, hiszen az első hazai bencések kapcsolata Cassinoval jelentős volt. A pannonhalmi apátságban Szent Villebald tiszteletéről a barokk korban nem kevés adat maradt fenn. Az 1693-ben kiadott Proprium Sanctorumban - azaz a Szentek ünnepeit tartalmazó zsolozsmás könyvben -július 7-én szerepel „Szent Villibald püspök és hitvalló" ünnepe. A szentek ünnepét meghirdető Martyrologiumban pedig július 7-én minden éven első helyen olvasták: „Szászországban Szent Vülibaldnak, az első eichstädti püspöknek ünnepe; ő együtt dolgozott az evangéliumért Szent Bonifáccal, sok pogányt térített Krisztushoz." A Pannonhalmán 1675-ben elkezdett SACRA ARCA BENEDICTIONUM (BKA 6) c. kéziratos liturgikus könyvben (röviden: Aldásgyűjtemény) pedig a „Szent Patronusaink" között szerepel Szent Wilibald is, mint a szerzet védőszentje. 1 Feljegyzések és emlékek a Szent Villebald templomról, valamint a templom barokk kori életéről A késő középkor és a török idők viszonylag kevés fennmaradt emléke már magában is megmagyarázná, hogy miért nem találunk ebben az időben adatokat sem a forrásra, sem a Villebald templomocskára. A török előtt, 1487-ben állt még a község keleti részén Szent Villebald egyháza. A törökök azonban 1595-ben Szent Márton várával együtt Ravazdot is elpusztították, mindkét templomával. A XVI. század 41