Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)

Csiszár Attila: Az osli Mária-kegyszobor ábrázolásai (XVII–XX. század)

ARRABONA 2004. 42/1. SZENT-KEP-KULTÜSZ 2. kép A kegyszobor selyemből készült, tűfestéssel díszített palástban (Csiszár Attila felvétele, 2000) 3. kép A kegyszobor képe Esterházy Pál könyvéből, Mathias Greischer metszete, 1690 épített templom oltárára. (1-2. kép) A szobor hátlapján a következő felirat olvasható: 16 HANC SACRAM 04 DEI PARAE VIRGINIS IMAGINEM PRO FIDELIVM SOLATIO EX ARCÉ KIS MARTON HVC AD OSLI DEPORTATAM OBTVLIT PAVLVS ESTERAS SAC. ROM. IMP PRINCEPS ET R. HVN. PALATINVS VTI IN FIMVS EIVSDEM DIVAE VIRGINIS VASALLVS Anno 1690 2 Ugyanebben az évben Mathias Greischer frankfurti származású, Bécsben dolgozó grafikus 117 darab metszetet készített a nádor Mária-kegyképekről írott nagyszabású munkájának első kiadásához (Esterházy 1690). Az illusztrációk között ott találjuk az osli kegyszobor első ismert ábrázolását, amely feltehetően az eredeti szobor alapján készült. (3. kép) Mária ruházatát - a kor szokásának megfelelően - láncokkal, fogadalmi tárgyakkal díszítették. Greischer metszete nyomán a következő mintegy másfél évszázad során a legkülönfélébb célból számos ábrázolás született. A búcsújáróhelyeket látogató zarándokok körében nyilván korán fölmerült az igény, hogy a templomot, vagy magát a kultusztárgyat ábrázoló képecskét vigyenek magukkal. Ennek kielégítésére Európa-szerte jelentős szentképkészítő központok, műhelyek alakultak ki. Magyarországon a legjelentősebbek közé tartozott Nagyszombat. Rézmetszetü képek sokszorosítására elsősorban az egyházi nyomdákban volt lehetőség. A nagyszombati jezsuita nyomda működéséről 1577-től kezdődően vannak adataink (Szilárdfy 1984, 29; Tüskés-Knapp 1993, 143-162). A legnevesebb nagyszombati rézmetszők között találjuk a XVIII. szá22