Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)

Szilárdfy Zoltán: Ereklyés szentképek

ARRABONA 2004. 42 / 1. 8. kép. Gaspar Huberti: Krisztus, a Világ Megváltó Orvosa. Akvarellel színezett pergamenre nyomott rézmetszet, ereklyés, ezüstszálas zsinórdíszes belső keretezéssel, 1670 k. Dobó István Vármúzeum, Eger (Lónyainé Nagy Éva felvétele) 9. kép. Ismeretlen festő: Nagy Lajos király Madonnája a máriacelli kincstárban, ereklyés polion belső keltezéssel. Tempera, pergamen, 1690 k. Dobó István Vármúzeum, Eger (Szerencsés János felvétele) 14 SZENT-KÉP-KULTUSZ isten mi mindenféle csecsebecsével volt a kép felékesítve, melyet apám - minekutána Szűz Máriának igen nagy tisztelője volt - minden esztendőben meg szokott újítani. Ezen kép alatt egy térdeplő volt, melyen apám minden reggel szokta végezni reggeli imáit; felette, egy kevés távolságra, a gerendáról lenyúló három rézláncon, egy kis réz mécs függött, melyben minden szombaton a Szűz Mária tiszteletére, egész nap olaj pislogott" (Antalffy 1982, 142-143). Kolostori kézimunka-gyűjteményem törzsanyagát 1985-ben az egri, illetve sárospataki kiállítást követően a Dobó István Vármúzeum vásárolta meg, amely összeget, hogy gyerekkori hobbim „füstbe ne menjen", az ELTE Művészettörténet Tanszéke javára, a keresztény ikonográfia köréből írt évi legjobb szakdolgozatot készítő végzős hallgatónak jutalomdíjként ajánlottam föl. Az egri gyűjteményben a legrégebbi egy 1670 körüli munka, melyet Gaspar Huberti (ti684) látott el szignójával, aki egy jeles antwerpeni rézmetsző család tagja és a cég dékánja is volt. A pergamenre nyomott, akvarellel színezett szentkép a Loyolai Szent Ignácnak tulajdonított népszerű fohászból jelenít meg egy mondatot: „Krisztus oldalából folyó víz, moss tisztára engem." A rézmetszeten az isteni Megváltó baldachinsátor alatt, baljában kereszttel, mint Medicus Orbis (Világ Orvosa) jelenik meg. Az oldalából folyó víz, a Bibliában többször is szereplő élővizek forrása. A dézsában a piros szívek a megtérő embereket jelentik. Egy angyal az isteni szeretet színében, vörös ruhában, kereszt végű söprűjével, mint az egykori fürdőmesterek, „purgálja" a tisztuló szíveket. A kegyelem sugarai az egyén megigazulásának jeleiként fénybe borítják a sokatmondó allegóriát. A manierista emblematikus mű nem epikus vagy historikus ábrázolás, hanem kultuszkép. A flamand ízlésnek megfelelően a metszet köré selyemből lila jácintok voltak applikálva, e tavaszi virág