Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)

Szilárdfy Zoltán: Ereklyés szentképek

SZÍLÁRDFY ZOLTÁN ben a munkában található a Tridenti Hitvallás egykorú zamatos magyar fordítása is, amelyben az ide vonatkozó rész így hangzik: „a Szentek-is, kik a Krisztussal orszaglanak, tisztelendők, és segítségre hiandók, és Ereklyéi tisztelendők. Nagy állandóan vallom azt-is, hogy a Krisztusnak az Istenszülő mindenkori Szűznek, és más Szenteknek Képeit tartanunk, és őriznünk kelletik: és azoknak illendő bötsületet, és tiszteletet adnunk... különböztető világos jel a' házokban a' szent kép, túdgya-is azonnal az ismeretlen ember, hogy igaz Cátholicus lakik a' házban, s' nem eretnek, sem pogány, sem Zsidó, ha szent képet lát benne. Még-is vakoskodol-e? Vedd e' Szem-gyógyítómat" (Szerdahelyi 1725, 122, 137, 196-197). Erre a belső látásra utalhat Orawka fatemplomának egyik 1711-ből származó festménye az egykori „hályogkovács" működéséről, melyet akkor még a helyes lelki látásra is értelmezhettek. (2. kép) Az ereklyés házi szentképekben realizálódott a Tridentinum szellemi törekvése, a reformátorok kép- és ereklyetiszteletet tagadó tanítása ellen, így alakult ki Nyugaton egy olyan szentkép-típus, amely a keleti egyházak ikonjaihoz hasonlóan tiszteletre kötelezett, még a családi otthonokban is. Tudjuk ugyanis, hogy a keleti ikonfestészetben szokás volt a festékbe ereklyeport keverni, s így még inkább kifejeződött az ikon szakrális mivolta. A barokk hitéletben tért hódítottak az ún. polion díszítésű apácamunkák, a sok türelmet igénylő kolostori kézimunkák. A szentek csontszilánkjain kívül előfordulnak apró kis kavicsok a Szentföld zarándokhelyeiről, az ereklyetábla hátán pedig Veronika-kendőjét látni színezett rézmetszeten, még a XVII. századból. (3-4. kép) A kassai orsolyitáktól származó kegytárgy a EREKLYÉS SZENTKÉPEK 3-4. kép. Ismeretlen művészek: Ereklyetábla szentföldi kavicsokkal, a feszület alatt Mária Magdolna csontszilánkja, hátoldalán Veronika kendője. Színezett rézmetszet, 1670 k. A szerző gyűjteményében (Makói Juhász István felvétele) 11