Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)
Kostyál László: Paul Troger és tanítványai a Nyugat-Dunántúlon
KQSTYÁL LÁSZLÓ PAUL TRÓGER ÉS TA NÍTVÁNYA I A NYUGATDUNÁNTÚLON találni, a mellette lévő, kissé sutára sikeredett festett architektúrának egyetlen párhuzama viszont Dorffmaisternek az 1761-ben készült, a türjei templom melletti Szent Anna kápolnában lévő falképén látható. Padányi Bíró veszprémi püspök utódja, Koller Ignác hívta hazánkba 1768ban és látta el megbízásokkal Tróger egy másik tanítványát, a sziléziai származású Johann Ignaz Cimbalt. Ő 1742-től egészen 1753-ig akadémiai növendék. Legfőbb támogatója már tanulmányainak megkezdésétől az irgalmas rend volt. Magyarországon először a székesfehérvári plébániatemplom (ma székesegyház) freskóit festette, egy évvel később azonban már a Nyugat-Dunántúl területére, Zalaegerszegre rendelte a püspök, az itteni plébániatemplom freskódekorációjának elkészítésére. (6. kép) 1773-ban, majd 1774-ben az Eszterházyak megbízására dolgozott a Zala megyei Páka, illetve Tornyiszentmiklós templomában (ezt megelőzően a veszprémi püspöki palotában tevékenykedett, utóbb pedig a nagyváradi székesegyházban, Peremartonban és Martonvásáron). Művészetére Tróger és M. Unterberger mellett Maulbertsch, illetve a késői manierizmus is hatott (Barokk 1993, 174). A térségünkben legjelentősebb zalaegerszegi freskóegyüttese képzett, a kor sémáit jól ismerő és alkalmazó festőként állítja elénk Cimbalt, akinek ugyanakkor néhány kompozicionális bizonytalanság és rajzhiba is a számlájára írható, ami a műhelymunkával csak részben magyarázható. A nagyméretű Mária Magdolna-templom belső terét teljes egészében kifestette. Márványmintás álarchitektúrájával, festett grisaille szobraival, többé-kevésbé meggyőző illuzionizmusával, számos jól sikerült részlettel sikeresen teremti meg a pompás kivitelű késő-barokk szakrális tér fikcióját, pontosan illusztrálva a második vonalbeli akadémikus festők iránt támasztott megrendelői elvárásokat (Kostyál 2000). Az egykori Magyar Királyság legkisebb szabad királyi városának, Rusztnak plébániatemplomában, a szentélyben szintén egy Troger-tanítvány oltár- és falképei láthatók. Franz Sigrist (1727-1803) 1744-ben került a bécsi akadémiára, 1752-ben az intézmény pályázatán második díjat nyert. 1754-ben Augsburgba költözött, és az ottani akadémia tanára lett, majd az 1760-as években visszatért Bécsbe. Magyarországon a legismertebb műve az egri Líceum dísztermének A négy fakultást ábrázoló mennyezetfreskója, amelyen - Eszterházy Károly érsek udvari festőjeként - három éven keresztül, 1780-1782 között dolgozott (Barokk 1993, 358). A ruszti képek késői, fáradt 109 6. kép J. I. Cimbal: Szent István felajánlja a koronát, 1769. Zalaegerszeg, plébániatemplom (Mazur Ildikó felvétele)
