Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Rencenziók - Domonkos Ottó: A magyarországi mesterlegények közép-európai kapcsolatai és szokásai a XV–XIX. században (Gráfik Imre)

ARRABONA 41.2003. RECENZIÓK és sílusjegyek meghonosodása, valamint bizonyos motívumok, díszítőelemek elterjedése kapcsán (K. Csilléry Klára: A magyar népművészet városi és mezővárosi gyökerei. In: Hof er Tamás - Kisbán Eszter - Kaposvári Gyula /szerk./: Táluk. Mezővárosok. Tanyák. Paraszti társadalom és műveltség a 18-20. században II. 1974: 189-200. Budapest-Szolnok: Magyar Néprajzi Társaság). Ujabban pedig az úgynevezett megyei népművészeti monográfiák keretében végzett feltárások során mutatta be Nagy Zoltán a céhekhez kapcsolódó tárgyi emlékanyagnak valóságos népművészeti vonatkozásait, illetve értékeit {Nagy Zoltán: Népművészet céhtárgyakon és mesterműveken. In: Gráfik Imre /szerk./: Vas megye népművészete. 1996:196-227. Szombathely: Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága). Azt már csak a jó értelemben vett szakmai elfogultság íratja velem, hogy a kötetben szinte mindenki találhat az érdeklődésének megfelelően valamiféle új adatot. így vagyok ezzel magam is, aki szállítás- és közlekedéstörténeti adalékok sorát fedeztem fel a vándor-, illetve szálláskönyvek, valamint vándorlási naplók, továbbá bizonyságlevelek szövegeiben és illusztrációiban. Ez persze nem volt váratlan, hiszen már korábban kiemelt figyelmet fordítottunk a népi hajózás kutatása során a céhleveleken található városábrázolások vizsgálatára, illetve más céhemlékeken található ábrázolásokra (lásd Gráfik Imre: Hajózás és gabonakereskedelem. 1992:68,70 és 168. Debrecen: KLTE Néprajzi Tanszék), mint sajátos ikonográfiái adatokra (v.ö: Gráfik Imre: A dunai hajóvontatás ikonográfiája. In: ARRABONA 31-33. sz. 1994: 265-287. Győr: Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága). A könyvészetileg igényes megjelenésű, jó minőségű papíron, gondosan megszerkesztett és előállított kötetben az olvasó alig talál kritizálni valót. Föltehetően a számítógépes szövegszerkesztés apró zavara okozhatta, hogy a Szokások című fejezet első bekezdésében sor-eltolásos hiba következtében mondat közben indokolatlanul új bekezdés keletkezett. Kisebb szerkesztői figyelmetlenség lehet a magyarázata annak, hogy a színes képek csak a jegyzékben kaptak sorszámot, ez azonban nem nehezíti meg az ábrázolások azonosítását. Itt említjük meg, hogy az ozorai csizmadiák legényszabályzatából vett illusztrációk a színes táblák között szerepelnek, noha a négy képből csak egy a színes, a többi három fekete-fehér (228-229. oldal). Csak remélhetjük, hogy Domonkos Ottó új könyve a nem hivatásos kiadók által publikált kiadványok megoldatlan terítése és árusítása, egyáltalán a magyarországi könyvterjesztés nehézségei ellenére, könyvesbolti hálózatba is eljut; tartalma és a feldolgozás színvonala ezt feltétlenül indokolttá teszi! Gráfik Imre 304