Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Székely Zoltán: A győri vár reneszánsz kapui

ARRABONA41.2003. TANULMÁNYOK készítője nem tartózkodhatott folyamatosan a helyszínen, a munkálatokat felügyelő építész személye pedig állandóan változott. Ráadásul időnként ellenőrző bizottságok is kiszálltak a helyszínre s észrevételeik szintén módosíthatták az alapkoncepciót. Végezetül meg kell említenünk a készülő erődítmény katonai parancsnokát, aki képzettsége avagy idővel megszerzett tapasztalata révén némi hadiépítészeti ismeretekkel is rendelkezhetett, amelyet alkalomadtán érvényesített is az építkezés során. A győri végvár negyven éven át folyó munkálatai alatt az eddig felsorolt elméleti lehetőségek majd mindegyike bekövetkezett. Ennek köszönhetően a vár építéstörténete hemzseg a különböző itáliai és német építészek neveitől, miközben nem teljesen tisztázott, hogy az egyes személyek miként s miben járultak hozzá az erődítmény végső formájának kialakulásához. Jelen dolgozat kereteit meghaladná a vár teljes építéstörténetének tárgyalása, ezért a továbbiakban csupán a kapukkal kapcsolatos, a korábbi szakirodalom által feltárt adatok ismertetésére szorítkozunk. E források szerint a nyugatra, a Rába irányába valamint a dél felé nyíló kapuk már a legelső, a középkori vár megerősítését célzó koncepcióban is szerepeltek. Az 1539-ben elkezdődött munkálatok során a Váralját - nagyjából a későbbi erődítmény területét - palánkfallal vették körül, amelyben 1544-re készültek el a Bécsi- és a Fehérvári-kapuk ősei, ez utóbbi akkor még Rábakapu néven (Veress 1993,34). A fagerendákból összerótt kapuépítményeket anyaguk romlandósága okán időnként javítani is kellett: alkalmasint ezzel hozható összefüggésbe, hogy 1549-ben a Bécsi-kapu (Veress 1993, 36), 1552-ben pedig a Fehérvári-kapu újbóli elkészültéről szólnak adatok (Veress 1993,37). 1555-re eldőlt a vár kialakításáról 1551 óta folytatott vita, amelynek eredményeként megszüntették a középkori külső- és belső várat s az egész várost megerődítették, bár még mindig csak ideiglenes fa-föld védőművekkel. Két évvel később, 1557-ben pedig megindultak azok a munkálatok, amelyek során a vár elnyerte végleges formáját: a fa-föld erődítéseket téglaburkolattal látták el, néhány helyen módosítva a falak helyét illetve új védőműveket iktatva be. Ebben az időszakban az építkezéseket Francesco Benigno és Bernardo Gabelli irányították (Veress 1993,46). A nagyszabású vállalkozás ellenőrzésére az Udvari Haditanács 1561. április elején egy, gróf Eck von Salm győri várparancsnokból, Georg von Thannhausen haditanácsosból és Pietro Ferabosco építészből álló bizottságot küldött ki, amely április 17-ére keltezett jelentésében arról számolt be - többek között -, hogy a Bécsi-kapu nagyon rozzant állapotban van s ezért elrendelték annak újjáépítését; a Fehérvári-kapu épül; egyben javasolták a Szentdombi- és a Duna-bástya közötti kapu megszüntetését s vele egyidejűleg a Duna- és a Kastély-bástya közötti poterna rendes kapu96