Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

In memoriam Czigány Béla - Domonkos Ottó: A Berlini Magyar Egyesület 1847 (Interjú Czigány Bélával 1978)

ARRABONA 41.2003. IN MEMÓRIÁM... bében. - Előzőleg otthon volt Csécsényben a csornai csatából jött hazafelé. Nagyanyám mesélte, hogy az anyjától hallotta, hogy a Rába töltésén jött és követte egy osztrák tiszt (nyilván lovon jártak - D.O.) és felszólította, hogy adja meg magát. Közel került hozzá az osztrák és hozzácsapott. Eltalálta a mentezsinórját, akkor visszavágott, agyoncsapta az osztrákot. Haza ment és magához vette a pénzét. Ő hozta a hírt, hogy az osztrákok átkeltek a Rábán Csécsénynél. A győriek nem tudták, hát Győrt bekerítették volna. - A hegyekben már osztrákok voltak és őt (Szabó János) ott érte egy ágyúgolyó. Két ménfői paraszt észrevette, hogy milyen szép aranyos ruhában van. Kikutatták és elvették a pénzét. A honvédek meg utánuk lőttek, az egyiket eltalálták, aki élete végéig sánta volt. Hogy eltereljék a rablás gyanúját, kitalálták, hogy a honvéd az ellenséggel cimborált. Hát az ellenség hol volt? A Szabó testvérek birtokát Csécsényben egy báró kapta meg. Megsajnálták az özvegyet és kitaníttatták bábának. De annyira félt, hogy megtudják a rokonságot, hogy amikor örökségről kapott értesítést, nem vallotta be a rokonságot. Nagyanyám temettette el 1902-ben, igen magas kort ért meg. (Czigány Béla édesapja Szabó lányt vett feleségül, akinek az édesanyja Csécsényben élt, rokonságban volt a 48-as Szabó testvérekkel. Ezen az ágon kerülhettek a kitüntetések és egyéb emlékek is Béla bácsi gyűjteményébe. — D.O.). Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a céhes világ megszűnésének idején (1872) járt vándorúton Szabó Vendel. Berlinben, 1871-ben ünnepelték a Berlini Magyar Egyesület 25. évfordulóját. Emlékére készítették az érmet. A ráforrasztott fül a felfüggesztésre szolgált, akár nyakba akasztva láncon, vagy kitűzőként a kabát gallérjára varrva, esetleg zsebóra láncára kapcsolva. Az egyesület támogatást adott a vándor magyaroknak még az 1910-20-as években is. Grábics Frigyes mesterének elbeszélései nyomán indult vándorútra 1912 körül, folytatva a régi mesterlegények hagyományát, a világlátást, új ismereteket és nyelvtudást szerezve. Az iparos hagyományok tiszteletét tartotta életben az 1977. évi haláláig. A mellékelten közölt egyesületi érem átmérője 26 mm, függesztő füllel van ellátva, tehát nyakláncon volt hordható, esetleg zsebóra láncán viselhették. Az 1871-ben készült 25. évi jubileumi érem alapján a Berlini Magyar Egyesületet 1847-ben alapították. Tagjai voltak a vándorló magyarországi iparos legények, a Berlinben letelepedett magyar iparosok, pl. szabók. Sajnos a Berlini Városi levéltárban semmi nyomát nem találtam az egyesületnek, a Berliner Adressbuch pedig a mai napig sem volt elérhető számomra. 355