Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Rencenziók - Turbuly Éva: Sopron vármegye közgyűlésének regesztái (1595-1608) (Hegedüs Zoltán)

ARRABONA41.2003. RECENZIÓK ráadásul a rövidítések jó részét, a magyar szavakhoz adaptálva, továbbra is alkalmazták. A jegyzőkönyvek kéziratos volta is jelentős akadályokat képez: nincsen két egyforma kézírás, helyenként megfakult a tinta, elszakadt a papír, hiányos az oldal s még hosszan folytathatnánk a sort. Gyakorlott szem, biztos nyelvtudás, alapos háttérismeret a korszakról illetve a kutatni kívánt témáról, sőt nem egy esetben jó adag fantázia és intuíció szükséges a bejegyzések elolvasásához és megértéséhez. Bizonyos vagyok abban, hogy a fentiek kellően megindokolják, mekkora szükség - és kutatói igény - van a megyei levéltárak regesztakészítő és -publikáló tevékenységére. A regesztának ezért, szem előtt tartva a kutatók feltételezett érdeklődési irányait, a lehető legtöbb információt kell kiemelnie egy-egy jegyzőkönyvi bejegyzésből, majd azt egy sokoldalú mutatórendszer segítségével áttekinthetővé, könnyen átrostálhatóvá is kell tennie. Emellett meg kell felelnie a rövidség, tömörség követelményeinek is. Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztázását Tóth Péter kezdte meg: az 1579-1590 közötti időszakot feldolgozó kötet közel tíz éve, 1994-ben látott napvilágot. Turbuly Éva alább ismertetendő kötete a sorozat második tagja. A könyv előszavában a szerző ismerteti a regeszták készítésének technológiáját: az egyes fogalmakat, tisztségeket, kifejezéseket magyarul adja meg, a latin alakot - indokolt esetben - gömbölyű zárójelben vagy lábjegyzetben hozza. Néhány, az adott személy társadalmi állására utaló jelző - egregius, providus, agilis - a regesztákban csak latinul szerepel, jelentésük első előfordulásukkor a lábjegyzetben van körülírva. A hiányzó, de kikövetkeztetett szavak szögletes zárójelbe kerültek. Fontos segítség, hogy a regeszták megadják az eredeti jegyzőkönyv kötet- és oldalszámát is. A szerző a személyneveket leggyakrabban előforduló illetve általánosan használt alakjukban közli, a helyneveket pedig mai alakjukban (legfeljebb a „Fertő-'

7 előtagot hagyva el): az eredeti szövegekben előforduló változatokat a mutatóban sorolja fel. Helyreállította a közgyűlések időrendjét, a regeszták a kronológia szerint követik egymást. Megadja a közgyűlés fajtáját, helyszínét és időpontját, utóbbit mai keltezéssel, zárójelbe téve az eredeti alakot. Ha több, nem feltétlenül egymás utáni bejegyzés ugyanazon ügyre vonatkozik, erre lábjegyzetben hívja fel a figyelmet. Magukat a regesztákat magvas történeti bevezető (11-24. o.) előzi meg, melyből az olvasó képet kaphat a korabeli Sopron vármegye (érintőlegesen a szomszédos vármegyék) politika-, gazdaság- és igazgatástörténetéről, ír a XVI. század végének gazdasági konjunktúrájáról, a kialakuló főúri uradalmakról, az egy telkes nemesek számának gyarapodásáról. Utal 294