Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Áldozó István: Rendkívüli hideg és enyhe telek Győr városában 1926–1965 között

ARRABONA41.2003. TANULMÁNYOK kizárólag hó formájában. A hóréteg átlagos vastagsága az újévi 7 cm-ről január 12-re már 28,5 cm-re hízott, de január 27-én már 30 cm fölé magasodott. A hónap elején a Szibériai Anticiklonnak még csak a pereme helyezkedett hazánk fölé, amely a hideg levegőt már Magyarország fölé szállította, ugyanakkor a peremterületen uralkodó hullámzó mozgásoknak és az anticiklon fölé áramló enyhébb és nedves légtömegnek köszönhetően sok csapadék hullott. Az enyhülést azonban csak a légkör magasabb részén lehetett érezni, a föld felszínén meglehetősen alacsony volt a hőmérséklet. Az igazi hideg 19-én köszöntött be, amikor reggel -21,2 °C-ot, de nappal is csak -12,4 °C-ot mértek. A következő napokban derült égbolt mellett a legalacsonyabb hajnali hőmérséklet -15 és -20 °C körül ingadozott. A hideg január 24-én érte el csúcspontját, ekkor -25, 2 °C-ra süllyedt napfelkeltére a levegő hőmérséklete. A Magyarországon rendkívülinek számító hideg kialakulásában itt is a Szibériai Anticiklonnak, valamint az anticiklon uralomra jutása előtti időkben képződött vastag hótakarónak volt szerepe. Az anticiklon 'Vendégeskedését'' a gyakori északkeleti és délkeleti irányú szelek bizonyítják. A hideg azonban februárban is folytatódott, hiszen a havi középhőmérséklet -4 °C volt, s a hónap folyamán összesen 41, 5 mm csapadék hullott. A hótakaró vastagsága a hónap első felében csak 24 cm volt, ez a hónap közepén három napon át tartó havazásnak köszönhetően 52 cm-re vastagodott. Ebben az évben a január 27-i erős havazás és hófúvás után a februári intenzív hóesés is megbénította az ország közlekedését. A februári havazást követően azonban jelentősen megenyhült az idő. Február 9-én reggel ugyanis -16,6 °C-ot mértek a hőmérőn, a hónap végén azonban már elérte a léghőmérséklet a +6 °C-ot. Az enyhülés egyik veszedelmes velejárója, az ónos eső is bosszantotta az embereket a hónap végén. A vastag hóréteg, valamint az ónos eső által képződött jéghártyának köszönhetően a hó az enyhe időben is masszívan tartotta magát egészen március 3-ig. Ezután március 8-án és 9-én újra fehérré változott a táj, tehát "Gergely kicsit hamarabb rázta meg a szakállát". A második háborús esztendő telén összesen 70 napig öltözött fehér lepelbe Győr városa. Meglehetősen hideg volt még 1939/40 tele is, amikor mindhárom téli hónapban 0 °C alatt volt a havi középhőmérséklet. December első fele viszonylag enyhe volt, a 17-i havazással azonban beköszöntött a kemény téli időszak. Az 1940-es január nagyon nagy hideget hozott, hiszen a havi középhőmérséklet -8,07 °C volt, miközben 33,5 mm csapadék hullott. A hóréteg vastagsága január 10-én még csak 10 cm-t tett ki, a hónap végére azonban 31 cm hó takarta a várost. Ahónap leghidegebb napja január 11-én volt, akkor -21,1 °C-ot mértek a likócsi állomáson, de másnapra is -19,2 °C-ra csökkent a hőmérséklet. A közlekedés folyamatosságának bizto273