Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Áldozó István: Rendkívüli hideg és enyhe telek Győr városában 1926–1965 között

ARRABONA 41.2003. TANULMÁNYOK Áldozó István RENDKÍVÜLI HIDEG ÉS ENYHE TELEK GYŐR VÁROSÁBAN 1926-1965 KÖZÖTT A levéltári munkavégzésem során örömmel vettem kezembe a GyőrLikócsi Meteorológiai Állomás jegyzőkönyveit. Az időjárási jelenségek megfigyelése gyermekkorom egyik kedvenc tevékenysége volt. Különösen a rendkívüli időjárási események, így a ritkaságszámba menő hideg telek, vagy éppen a forró és aszályos nyarak keltették fel érdeklődésemet. De ugyanolyan szívesen hallgattam a hatalmas viharokról szóló elbeszéléseket is. Gyermekkori álmom vált valóra, amikor gimnazista koromban 1987-1991 között az Országos Meteorológiai Szolgálatnak megfigyeléseket végezhettem, s a jelentéseket havonta elküldtem a szolgálat címére. A levéltári jegyzőkönyvek figyelmes tanulmányozása során 1926-1944 között folyamatosan nyomon követhetjük a város időjárási eseményeit. Sajnos a korábbi évek és a későbbi időszakok dokumentumai nem találhatóak meg intézményünkben. Szerencse a szerencsétlenség mellett, hogy pont az 1963-as és 1964-es rendkívül hideg téli időszak méréseinek dokumentumai bekerültek a gyűjteménybe. A megfigyeléseket Bodócs István középiskolai tanár végezte, aki az adatok precíz feljegyzésével és az időjárási elemek teljes körű megfigyelésével nagyon fontos munkát hagyott az utókorra. Egy terület időjárási és éghajlati viszonyainak kialakulásában négy hatótényezőnek van fontos szerepe. Az első és legfontosabb az Egyenlítőtől való távolság. Győr városa az északi szélesség 47 fokának 41. ívpercén helyezkedik el, az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól körülbelül megegyező távolságra. Az Egyenlítőtől való távolság a napsugarak beesési szögét, tehát az egységnyi felületre jutó sugárzás mennyiségét befolyásolja. Győr városában a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség idején mintegy 43 fokos szögben, a nyári napforduló idején 66 fokos, míg a téli napforduló idején alig 20 fokos szögben érik a napsugarak a földfelszínt. Ezért vannak olyan éles különbségek az egyes évszakok hőmérsékleti viszonyai között. Mivel nyáron egy adott felületre nagyobb sugármennyiség érkezik, ezért erőteljes a felmelegedés. Télen viszont a napsugarak alacsony hajlásszöge miatt csekély a besugárzás mennyisége. 269