Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)
Tanulmányok: - Tóth Imre: A „szebb jövő szivárványhídján”. Széplelkek és realisták a nyugat-magyarországi kérdésről 1932–1936
ARRABONA 41.2003. TANULMÁNYOK Jegyzetek: 1 Pritz 1995. 180. o. 2 idézi Pritz 1995. 180.o. 3 Pritz 1982. 21-22. o. 4 Buti politikai főigazgató emlékeztetője Mussolini kormányfőnek és külügyminiszternek, Róma, 1932. november 9. Ismerteti: Réti 2003. 26. sz. dok. 39-45. o. 5 Zeidler2001. 150-152. o. 6 Preziosi bécsi követ jelentése, 1933. május 25. In: Réti 2003. 80. o. 7 Hennet budapesti osztrák követ telefonjelentése a Gömbössel folytatott beszélgetéséről, 1933. június 7-én NPA Kt. 416. Liasse Ungarn u/4. Geheim 8 Preziosi bécsi olasz követ távirata Mussolinininek, 1933. június 27. In: Réti im. 112. sz. dok. 94. o. 9 Preziosi távirata Mussolininek, 1933. június 29-én. In: Réti im. 115. sz. dok. 95-96. o. 10 Feljegyzés Guido Schmidt külügyi államtitkárnak Berger Waldenegg és Ciano között zajlott telefonbeszélgetésről, 1933. június NPA Kt. 416. Liasse Ungarn II/4. Geheim fol.290.117/pol. 11 Ormos 1969. 342. o. 12 Itt jegyezzük meg, hogy Gömbös Gyula Vas megyei származása miatt szintén személyesen volt érintett a nyugat-magyarországi kérdésben, sőt mivel iskoláinak egy részét a soproni evangélikus líceumban végezte, a soproni kérdés is közel állhatott volna hozzá. Megnyilatkozásai, tevékenysége azonban nem utal arra, hogy itt szerzett élményei különösebben befolyásolták volna politikai célkitűzéseit. A város iránt nem mutatott nagyobb érdeklődést, sőt évekig halasztgatta személyes látogatását is. Sokkal erősebb volt a kapcsolat a régi soproni családból (Kania) származó Kánya Kálmán esetében, aki ezer szállal kötődött a városhoz, és halála után ott is temették el. 13 NPA Kt. 19., Zl 11/pol. 1933 14 Schlimpert német követ tájékoztatója külügyminiszterének, Budapest. 1933. augusztus 29. Politisches Archiv des Auswärtiges Amtes (PA AA) 274683 Ungarn Il.b. Bd 4 Die Westungarische Frage 536/33. 15 Bülow külügyi államtitkár feljegyzése Hitler kancellár és Masirevich követ megbeszéléséről. Berlin, 1933. szeptember 20. In: Wilhelmstrasse 59-60. 16 Szatmári 2000. 1368. o. 17 MOL K64 KÜM 63.cs.l935.20.t. 118/pol-1935. ill., 578 res.pol/1935 18 Franz von Papén, német birodalmi kancellár ( 1932. június 1 -1932. november 17), majd alkancellár ( 1933. január 30-1934. augusztus 7.) 19 II. Károly román király (1930. június 8-1940. szeptember 6.) 20 Schulenburg bukaresti német követ Gerhard Köpkéhez, a német Külügyminisztérium II. osztályának igazgatójához, 1933. november 3. PA AA R-73415 Oe II. 21 Bécsi német követség jelentése, 1933. július 7. PA AA R-73415 Oe II. 22 Pritz: 1982.154. 23 Missuray 1935. 252. o. 24 Egán és Prónay idézett levele, 1931. december 13. SL IV. 1404.a Sopron Város Polgármesteri Hivatalának Iratai. Bizalmas Iratok 1936-1940. Biz. 1/1932. 25 Kerekes: 1996. 181. 26 Követi jelentés, 1934. augusztus 10. NPA Kt. 19. 126/pol. 27 Magyar sajtószemle, 1934. augusztus 30. NPA Kt.19.135/pol 28 Vasvármegye, 1934. augusztus 31. 29 Magyar sajtószemle. Hennet jelentése, 1934. október 6. NPA Kt.19.164/pol . 30 NPA Kt. 19. 135/pol. 31 Ennek lehetőségét fejtette ki - többek között - Ádám T. István: A Nyugatmagyarországi felkelés című könyvének előszavában. Ld.: Ádám 1935. 32 Szó szerint az Ádám István által is alkalmazott kitételt használja Missuray Krúg Lajos is, a nyugat-magyarországi felkelésről írott könyve utolsó fejezetében. Ld.: Missuray 254. o. 33 uo. 34 Meg kell jegyeznünk, hogy magyar felkelők ellenséges érzelmei, talán ajus armorum jegyében, épp a valamikori harcoló féllel szemben enyhültek a leginkább. Ezt bizonyítja, hogy Prónayék 1929 óta rendszeresen megkoszorúzták a harcok során elesett osztrák csendőr, Arnold Mosch soproni sírját is. Az aktus természetesen a magyarságra jellemző lovagiasságot, bajtársi szellemet is hivatott volt demonstrálni. 264
