Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Tomka Péter: Az avar kori temetkezési szokások kutatásának újabb eredményei

ARRABONA41.2003. TANULMÁNYOK Az a gyakorlat, hogy két vagy több személyt ugyanabba a sírba temes­senek el, nem idegen az avar kori népességtől. A normálisnak nevezhető, "természetes" 1-2 % eset a jellemző. Nem is okozna gondot, ha az avar uralom vége felé nem lenne megfigyelhető az esetszám hirtelen megnövekedése. Nem mindig, nem minden temetőben, mégis eléggé feltűnően. Az alábbiakban eltekintek attól, hogy az eddig megvizsgált 90 temető, több mint 19 000 sír, 390 kettős- és többes temetkezését itt bemutassam. Az adattárban csupán a közvetlen gyűjtőterület, a déli Kisalföld adatait közlöm. A gyűjtés természetesen sokkal nagyobb körre terjedt ki, a feldolgozott anyag számomra jelenleg mondanivalóval bíró, különböző szempontok szerint csoportosított eseteit az 1 - 4. lista tartalmazza. Az avar kori kettős- többes temetkezések vizsgálatának első lépése a formai elemzés (közös sírkamra, közös vagy külön koporsó, párhuzamos vagy ellentétes helyzet, a gyermek helye a felnőttek mellett, az egyik halott oldalt fektetése stb.). Fontos kritériumnak tartom azt a körülményt, hogy az egy sírgödörbe, egy időben eltemetett halottakat külön koporsóba, vagy egyetlen, közös koporsóba fektették-e (1. lista A-B). Nehézséget okozott, hogy az osztályozás a koporsó megfigyelésének-megfigyelhető­ségének függvénye, ez különösen régebbi, gyengébben dokumentált feltárások adatainál okozott megoldhatatlan gondot. Külön koporsóban (helyzetük mindig párhuzamos) többnyire két felnőtt nyugodott (6 eset a 8 megfigyeltből, ide soroltuk a tápi 3. sírt is, amelyben még két gyerek is feküdt, mindannyian külön koporsóban, az arány tehát 6:2) (1-2. ábra). Az egyetlen nő és gyerek együttesben a nővel azonos koporsóban még egy kisgyerek volt, a másik gyerek kissé távolabb feküdt, ezért tételezhetünk fel külön koporsót. Két gyerek is csak egyszer került dokumentáltan külön koporsóba egymás mellé, mindkettő fiú volt (3. ábra). A közös sírba helyezett külön koporsó tehát nagyobb gondosságot, megtiszteltetést jelent, mint a közös koporsó. Óvatosan értékelendők a közös sírkamrák (Pilismarói-Basaharc 32. sír, Komarno/Komárom 152. sír, Zalakomár 144. sír): megfigyelés hiányában csak feltételezhetjük, hogy bennük - általában ­külön koporsóban feküdtek a halottak, az azonban nem zárható ki, hogy a sírkamrán belül már koporsót nem is alkalmaztak. Nehezen képzelhető el a Sommerein, 132-133. sírnál feltételezett "közös nagy koporsó", véleményünk szerint nem a felszínen összeépített és így leeresztett koporsóról, hanem a sírban megépített sírkamráról lehet szó. Ha ezeket is figyelembe vesszük, az arány még meggyőzőbb (10:2). A közös koporsóba helyezett halottak egymáshoz viszonyított hely­zeténél döntő szerepet kapott az optimális helykihasználás (4. ábra). El­sősorban gyerekek esetében alkalmazták (a jól megfigyeltek közül 12 esetben gyerek az egyik partner, ide számíthatjuk 13-ként afarádi 8. sír két 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom