Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Tuba László: A Moson megyei sajtó története (1848–1945)

ARRABONA41.2003. TANULMÁNYOK jegyezte a lapot, 1921. március 24-től azonban Pintér László rajkai plébános vette át a szerkesztést, s végezte is a periodika megszűnéséig. Az első szám olvasókhoz szóló cikke részletesen kifejtette az újság programját. Bevezetőként megállapította, hogy az őrültek és gyilkosok rémuralma után romokban hever az ország, s minden fontos érték. A haza újjáépítésének egyik alappillére Nyugat-Magyarország keresztény németsége, amelynek szolgálatába áll a lap. Ennek érdekében német nyelven tudósít a szűkebb haza minden fontos politikai, kulturális és gazdasági eseményéről, védi a német nyelvű lakosok kulturális és anyagi érdekeit és végső célja Nyugat-Magyarországból egy keresztény alapú, német kulturális és gazdasági blokk kialakítása, amelynek polgárai öntudatos németek, s egyúttal jó magyarok. A Der Heideboden külföldi és országos hírek, tudósítások mellett közölt helyi rendeleteket és itteni eseményekről szóló beszámolókat, különös hangsúllyal szerepeltek a nyugat-magyarországi német egyesületek anyagai és a német nemzetiségi politikusok tevékenységéről írt beszámolók. Természetesen foglalkozott a lap olyan általános kérdésekkel, mint a bolsevizmus, a munkanélküliség, az önálló Mosón megye ügye, a német kultúra problémái, a parlament által tárgyalt kérdések, az agrárpolitika és a zsidósághoz való viszony stb. Közéleti és társasági híreket, humoros írásokat, magyar és német nyelvű hirdetéseket, továbbá országgyűlési képviselők írásait találhatjuk még a 2-4-6 oldalon megjelent lapban, amelynek a mosonmagyaróvári Hansági Múzeumban őrzött utolsó száma 1930. december 31-i keltezésű. Nem tudom mi lehetett az újság megszűnésének oka, mindenesetre az utolsó ismert számban nem találtam erre vonatkozó információt. Jellemző a felfokozott társadalmi aktivitásra, hogy 1921. május 15-én megjelent Magyaróvár harmadik hetilapja, a Nyugati Hírlap, amely alcímében mindvégig keresztény politikai hetilapként határozta meg magát. Alapító szerkesztője és tulajdonosa Lipthay Arisztid volt, akitől 1921-ben Papp Gyula, 1922-ben Sáfrán István vette át néhány hónapra a szerkesztést, 1922 májusától azonban feltételezett 1932. októberi megszűnésig ismét Lipthay Arisztid végezte a lap összeállítását. A kezdetektől 1930 végéig a Keresztény Nyomdavállalat Rt., innentől a megszűnésig Lipthay volt a Magyaróváron megjelenő hetilap tulajdonosa, amelynek csak utolsó ismert száma készült a győri Szabó és Uzsaly nyomdában, az előzőeket mind a magyaróvári Keresztény nyomdában nyomták. Lipthay az első számba írt program adó Beköszöntőjében a "keresztény Nagy-Magyarország újjáépítésére irányuló" munka segítésére szánta hetilapját, s leszögezte: "Ez a programja és egyedül ez a törekvése a Nyugati Hírlap-nak", amely "nem áll egyetlen politikai párt szolgálatában sem." Ugyanakkor a "Nyugati Hírlap szószólója kíván lenni a társadalmi 179