Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Tuba László: A Moson megyei sajtó története (1848–1945)

ARRABONA41.2003. TANULMÁNYOK jelenhetett meg, a belügyi népbiztosság ugyanis a Mosón Megyei Direktórium előterjesztésére megszüntette, s csak 1919. augusztus 10-én indult újra. 1918. május 16-án Patak Gyula kiadó és szerkesztő Magyaróváron új politikai hetilapot indított. Lajta Vidéke című újságával a kormány politikájának érvényesítését és a Mosón megyei kisgazdák érdekvédelmét kívánta segíteni. Eredetileg 1918. január l-jétől tervezte a lap indítását, de a Mosonvármegye nyomda papírhiánya miatt a győri Pannónia nyomdához kellett fordulnia. Azonban ez sem volt képes a tervezett német szöveg kiszedésére, ezért a Lajta Vidéke csak magyarul jelent meg 4 oldalon, csak később bővült 2 oldalnyi német szöveggel. Patak Gyula Beköszöntőjében a politikai pártoktól független lapot ígért és Mosón megye polgárainak, kisgazdáinak és munkásainak érdekképviseletét. Támogatta az új Wekerle-kormányt az ország újjáépítésében, s az uzsorások, árdrágítók és bujtogatok leleplezését ígérte, továbbá a személyeskedés elkerülését. Cikkeiben az újság teret szentelt Mosón és Magyaróvár fejlődésének, a Szigetköz érdekeinek, földet követelt a háború rokkantjainak és állást foglalt a háborúval kapcsolatos jelenségekben. A Hansági Múzeumban látott utolsó számban Patak Gyula az új kormány támogatására, a rend fenntartására és a vérontás elkerülésére szólította föl olvasóit. E szám közölte Várnai Zseni Katonafiamnak című 29 versét. Még egy politikai hetilapról kell említést tennem, amely a forradalmi idők termékeként 1919. március 22-én indult Szebb Jövő címmel, a Mosonvármegyei Szociáldemokrata Párt lapjaként. Szerkesztője a megyei direktórium elnöke, Bardócz Béla volt, s Magyaróvárott jelent meg a Mosonvármegye nyomdájában. Kezdetben az újság németül is közölte anyagait, június 14-étől azonban Die Schönere Zukunft címmel a magyar nyelvű hetilap társlapjaként jelent meg egy német nyelvű újság. Ruff Andort a helyi hatalom nem tudta a Szebb Jövő szerkesztőségébe kényszeríteni, s mint később írta: "Anyomdavállalatot is a kommunizálás veszélye fenyegette, mit csak a derék nyomdaszemélyzet védekezése és ellenállása hiúsított meg". A Mosonvármegye kiiktatásával a helyi sajtó immár kizárólag a tanácshatalmat és helyi szerveit szolgálta. A Szebb Jövő közölte a megyei tanács, a direktórium, a forradalmi törvényszék és a különböző hivatalok, hatóságok közleményeit, a személyi változásokat, a Vörös Hadsereg, a pártkongresszusok, népgyűlések híreit, a szocializálás és a kulturális élet eseményeit, a városi gyerekek nyaralta tásáról, a proletárdiktarúra lényegéről, a rémhírterjesztésről és a mindennapokról szóló közleményeket. Ezek szerzői általában helyi személyek voltak, legismertebb közülük Füssy László akadémiai hallgató, a Szebb Jövő munkatársa. 170