Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Csiszár Attila: A kapuvári festett bútor

ARRABONA41.2003. TANULMÁNYOK Csiszár Attila A KAPUVÁRI FESTETT BÚTOR A dunántúli asztalosközpontok kialakulásával foglalkozó kevés számú publikáció a kapuvári festett (virágozott) bútor készítésének kezdetét a 19. század első felére teszi (Csilléry 1980, 52; Domanovszky 1981 I., 116). A mind a rábaközi, mind pedig a Fertő-menti (süttöri) bútoroktól különböző, rajzos jellegű virágornamentikával díszített ágyak, bölcsők, padok, szekrények, ládák és fogasok közel egy évszázadon át jóformán csak két település, Kapuvár és a vele szomszédos Garta parasztságának felső rétege számára készültek. A jobbágyparasztság a 18. század végén, a francia háborúkkal fellépő mezőgazdasági konjunktúrát kihasználva még hagyományos gazdálkodással, de egyre nagyobb mértékben termelt piacra. A háborús szükséglet elmúltával az ipari forradalom hazánkat is elérő hatása, a nem mezőgazdaságból élő lakosság növekvő aránya továbbra is megkívánta a felesleg megtermelését és értékesítését. E megtorpanásoktól, visszaesésektől sem mentes folyamat során mind több pénz jutott a parasztság kezére, kiváltva erőteljes vagyoni tagozódását, elősegítve kulturális arculatának átalakulását. Az anyagi gyarapodás előbb vagy utóbb a lakáskultúrában is megmutatkozott (Kosa 1990,54). Magyarország jelentős részén abban az időben a kiterjedt piackörzettel rendelkező komáromi asztalosok látták el a parasztcsaládokat menyasszonyi kelengyebútorral, főképpen ládával (Csilléry 1972,61; 1987b, 47). A komáromi virágozott asztalosmunkák készítésének kezdete feltehetően a 17. századra nyúlik vissza. A komáromi asztalosok stílusának alakulástörténete a 18. század első felétől követhető nyomon. Az akkor kezdődő, majd a 20. század elejéig tartó mintegy kétszáz éves időszak folyamán a jellemző stílusjegyek változása alapján négy periódus különböztethető meg (Csilléry 1987b, 48). A komáromi asztalosok piackörzetének területén kialakult kisebb asztalosközpontok bútorvirágozási modorára ezek közül a második gyakorolta a legnagyobb hatást. Bár a 18. század végén már újabb stílusfázis vette kezdetét, a komáromi asztalosok az előző periódusra jellemző bútoralakítással nem hagytak fel azonnal, ilyen darabok az 1810-es évekig készültek (Csilléry 1987b, 51). Kapuvári asztalosok nevével első ízben az 1754. évi adóösszeírás lajstromában találkozunk (GyMSM SL, IV.A/14.a). Az 1820-as évektől a plébánia anyakönyveibe a hívek neve mellé azok "társadalmi állását" is feljegyezték. A század első felében mint mestereket említik Rózsás Fe145