Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Recenziók - Száz magyar falu könyvesháza sorozat: Sopronhorpács, Fertőrákos, Lébény (Tuba László)

ARRABONA 40. 2002. RECENZIÓK házi, zenei események színhelye. A függelék kronológiát, a telkes jobbágyok 1571-ből való névsorát és egy 1848-ból származó választói névjegyzéket tartalmaz. Sopronhorpács Nyugat-Magyarországon a Repce vízgyűjtő területén fekszik, s ugyancsak jelentős történelmi múlttal rendelkezik. Történetét a Briber József és Pájer Imre szerzőpáros írta meg. A falu az őskortól lakott hely, régészeti emlékei közül a rómaiak vannak túlsúlyban. Templomát feltételezhetően Szent István törvénye szerint építették, amely elrendelte, hogy minden tizedik településen építsenek templomot. A falu első birtokosa a XIII. században az Osl nemzetség, később a Kanizsaiaké, majd a Nádasdy családé, 1677-ben pedig a Széchényiek kezére került, akik szép kastélyt építettek itt. Hazánk oly sok településéhez hasonlóan itt is pusztított a tatár, a török, a labanc, a horvát és a francia. 1848-49-ben a falu lakói közül többen nemzetőrként, honvédként harcoltak, és sok áldozata volt a két világháborúnak. Sopronhorpács fejlődését a jobbágyfelszabadítás indította el. A vagyonos lakosok gondot fordítottak az oktatás színvonalára, s egyleteket, köröket alapítottak a színjátszás, a sport, a zene és a közösségi élet fejlesztésére. Ma is működik a faluban vegyeskar, fúvószenekar, színjátszó és néptánc csoport. Tovább emelte a község gazdasági és szellemi fejlődését dr. Sedlmayr Kurt 1930. évi letelepedése, aki máig is működő híres növénynemesítő intézetet alapított a premontreiektől bérelt birtokon. A szerzők külön-külön fejezetben foglalkoztak a népesség összetételével és a vallási élettel, az év ünnepeihez kötődő hagyományokkal, szokásokkal, a településtörténettel, az 1770-es években épült kastéllyal és parkjával, a román, gót és barokk jegyeket őrző híres Szent Péter és Pál katolikus templommal és a falu szép barokk szobraival, keresztjeivel, síremlékeivel. A településtörténeti rész értékes adatokkal szolgál a legelő-, erdő-, allé- és dűlőnevek felsorolásakor. A mű függelékében életrajzokat olvashatunk a falu hírességeiről: dr. Csapody István szemészprofesszorról, Szentirmay Elemér dalköltőről, gr. Széchényi Ferencről, a Széchényi család szolgálatában álló Hajnóczy Józsefről és az 1956-ban külföldre távozott dr. Sedlmayr Kurt Kossuth-díjas akadémikusról. Ugyancsak a függelékben található egy szerződés, egy urbárium részlet, a nemzetőrök névsora 1848ból, a tanító jövedelméről szóló kimutatás 1846-ból és a kastély parkjának különleges fáit tartalmazó lista. Lebeny nagyközség a Kisalföld három kistája, a Fertő-Hanság medence, a Mosoni-síkság és a Rábaköz találkozásánál fekszik. Az egykori Mosón megyei mezőváros történetét Thullner István írta meg. Ma a falu környékének jelentős része a Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz tartozik. Évszázadokig a Hanság lápvilága határozta meg itt az életet, amelynek nyomait 505