Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Recenziók - Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezései jegyzőkönyvének regesztái I. 1600–1605-ig (Horváth József)

ARRABONA40.2002. RECENZIÓK iről szól - természetesen pontos könyvészeti hivatkozásokkal; majd az itt közzétett forrás jelentőségét méltatja, elhelyezve annak tartalmát a korszak várostörténeti szakirodalmában, utalva ez utóbbinak - főként az elmúlt néhány évtizedben megjelent - fontosabb eredményeire, valamint a továbblépés lehetőségeire egyaránt; majd pedig „használati utasítást" nyújt jelen munkájához. Hogy ez utóbbi sem csupán „kötelező udvariasság", hanem valóban szükséges és kikerülhetetlen része a kötetnek, azt bizonyítandó csupán egyetlen fontos tényre szeretném a figyelmet felhívni! A mű címében Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái áll, ami nem véletlen: a viszonylag szűknek tűnő időszak (1600-1605) alatt ugyanis három jegyzőkönyv volt használatban, melyeket nem egymás után, hanem egymás mellett használtak akkortájt, esetenként - amint arra Dominkovits Péter már a bevezetőben felhívja a figyelmet - párhuzamosan is, vagyis bizonyos ügyek esetleg két helyre is feljegyeztettek. Ha a szerző - a számára kétségtelenül egyszerűbb megoldást választva csupán a három protocollum tartalmának egymás utáni regesztázását vállalta volna fel, úgy nehéz helyzetbe hozta volna kötetének használóit, hiszen akkor azoknak kellett volna a „nyomozómunkát" elvégezni és az egymással összefüggő tartalmú bejegyzéseket „összehozni". Az olvasó nagy szerencséje, hogy megtette ezt helyette a - forrásokat nálunknál sokkal jobban ismerő - szerző; köszönet érte! A kötet legterjedelmesebb fejezetét - érthetően - a tartalmi kivonatok közzététele jelenti: az 502 regeszta közül a legkorábbi 1600. június 5-én, míg az utolsó 1605. november 27-én kelt - azaz az első és az utolsó bejegyzés között néhány nap híján öt és fél esztendő telt el. Ez az időszak meglehetősen izgalmas Győr történetében: a vár 1598. március 29-én történt visszafoglalását követően bő két esztendőnek kellett eltelni ahhoz, hogy a polgári város élete újra megindulhasson. 1600. június 5-én írták össze először a város polgárait, az élen Szeghy Gergely bíróval; ezt a terjedelmes listát - mely a protocollum első kötetének végén maradt fenn - közli az 1. számú regeszta. Ezt követően viszont még valószínűleg akadozva indult meg az ügyintézés: erre utal, hogy az 1600. évből a tucatnyit sem éri el a bejegyzett ügyek száma. 1601-ben viszont már félszáznál több esetet rögzítenek a jegyzőkönyvek, azután pedig még többet; ez egyértelműen utal az írásbeliség mindennapi életben betöltött szerepének megnövekedésére is. A bejegyzések tartalmi megoszlásával kapcsolatosan érdekes megjegyzést olvashatunk a kiadvány fülszövegében: „A 17. századi kötetek egyik jellegzetessége, hogy azok a közigazgatással, adóigazgatással 475