Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)
Tanulmányok - Székely Zoltán: Hédervári barokk-kori szakrális emlékei
ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK A rekatolizáció az első lépés volt a társadalmi felemelkedésének útján, amelyet (I.) Ádám azzal is tovább egyengetett, hogy gróf Esterházy Miklós nádor szolgálatába állott, mint katona. Döntése helyesnek bizonyult: II. és III. Ferdinánd uralkodása idején, a nádor vezetése alatt oly mértékben derekasan viselte magát a "keresztény név ellenségei", azaz a törökök elleni harcban, hogy előbb a mezei kapitányság tisztségére jelölték, utóbb pedig, 1648-ban kiérdemelte a bárói címet. Alkalmasint vele hozható öszszefüggésbe a hédervári Boldogasszony templom vitézalakos sírköve is (Ipolyi 1859,166 és V. tábla 20. kép). A család előrejutását volt hivatva szolgálni az a lépése is, hogy fiát, (IV.) Jánost a Héderváry vagyon örökösnőjével házasította össze. A Viczayak a későbbiek során is szívesen hivatkoztak e rokoni kapcsolatra. Báró (IV.) János életéről kevés adat áll rendelkezésünkre, ám azt mégis tudjuk, hogy fiát gondosan neveltette: (II.) Ádám 1670-ben a győri jezsuiták nagyhírű gimnáziumának volt tanulója. A példa tartósnak bizonyult, mivel magának (II.) Ádámnak a gyermekeit is ebben az intézményben oktatták: Antal 1695-ben és 1696-ban, míg Jób 1708-1709-ben szerepel a diákok névsorában (Acsay 1901,146). A (IV.) Jánost a család élén követő báró (II.) Ádám (1657-1708 6 ) 1680ban báró Perényi Erzsébetet (1664-1722 ) vette nőül. Nyolc gyermekükről van adatunk. (II.) Ádám báró nagyapja hivatását folytatta és a felszabadító háborúk idején aktívan részt vett a harcokban: Palota, Csókakő és Székesfehérvár töröktől való visszafoglalásánál Győr vármegye felkelő nemesi seregeit vezényelte. A család nevét Jób Keresztély (1701-1734 11 ) vitte tovább, akit III. Károly király 1723-ban grófi rangra emelt. Gyermekként, 13 éves korától 6 éven át Eleonóra özvegy császárné udvarában nevelkedett, ahol "mind tudományra, mind Uri erkölcsökre oktattatott" (Stehenics 1735, 13, 25). Megkapta az aranysarkantyús lovagi címet is (CV 1780, 9). Feleségül Ebergényi Esztert választotta - az esküvőt 1723-ban tartották (Stehenics 1735,40) -, aki jóval túlélte fiatalon elhunyt urát (1710-1764 13 ). Hat gyermekükről van adatunk. Gróf Viczay (I.) Mihály (1727-1781 15 ) családja legjelentősebb XVIII. századi tagja. Eredetileg talán egyházi pályára szánták: erre utal, hogy 1742-ben a győri szeminárium növendékeként említik. A következő esztendőben azonban már a világi bölcselethallgatók között találjuk (Bedy 1937, 303). Mindenesetre az ekkor elvégzett tanulmányai és az így megszerzett műveltsége alapozhatták meg későbbi műgyűjtői szenvedélyét - amelyet fia, (II.) Mihály is örökölt -, és amelynek legfontosabb gyümölcse a képek és szobrok mellett egy nemzetközi viszonylatban is figyelemreméltó antik éremkollekció lett. Tisztségeket nem viselt. Mint a 121
