Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - László Csaba: A hédervári kastély műemléki felújítása

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK LÁSZLÓ CSABA A hédervári kastély műemléki felújítása A Szigetköz Duna ágak szabdalta, egykor vadvizekben gazdag vízivilágának központi települése Hédervár. A történelem során elkerülték a nagy hadjáratok, pusztítások. A hajdani mocsarakból kiemelkedő szigeten áll a Héderváry család kastélya, körülötte a kiemelkedésekre települt faluval. A kastély legutolsó, nagyléptékű felújítása hosszú előkészítő munka után 1983-ban kezdődött meg. Első lépésként az épület és környéke kutatását végeztük el. Mielőtt az eredmények összefoglalására sort kerítenénk, vázolnunk kell a falu névadójának, Héder ispánnak és családjának történetét. A 12. század derekán, II. Géza király uralkodása idején jött Magyarországra német földről Héder és Wolfer, a két testvér. Wolfer az ország nyugati határvidékén kapott birtokot, Küszén hegyén - ma Ausztriában Güssing, egykor Németujvár -, ahol bencés apátságot alapított. A történeti forrásokban 1150 óta udvarbíróként szereplő Héder - birtoka a Szigetköz alsó részén feküdt — 11 évvel később már a nádori címet viselte. Birtokközpontjának székhelye Hédervár, melynek egykori váráról először 1330ból van adatunk, noha maga a vár már korábban — a történeti és régészeti adatok tanúsága szerint legkésőbb a 13. század második felében — már állt. Ez nem azonos a ma ismert kastéllyal, vagy annak bármiféle előzményével, hanem attól északkeletre, mintegy 300 méterre, a ma is árokkal körülvett kis dombon épült. Csupán kisebb részleteit tárta fel eddig a régészeti kutatás. Megyésispánokat, királynői tisztségviselőket, várnagyokat egyaránt találunk a Héderváry nemzetség tagjai között, mint Dezső kőszegi várnagyot, aki a havasalföldi hadjárat során Károly Róberttel ruhát cserélve menti meg királya életét. Az egyházi méltóságok, prelátusok között is találkozhatunk a nemzetség tagjaival, Héderváry János győri, Héderváry László egri püspök volt. Zsigmond király uralkodása kezdeti éveiben a nápolyi párt egyik kiemelkedő alakja Kont István, akit a király 1393-ban Budán 30 társával együtt lefejeztetett. Emlékét őrzi (Garay versén kívül) a hédervári "Kont" fa, és a köréje szőtt monda. A 15. század derekának jelentős alakja volt 91