Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Szőnyi Eszter: Mursella municipium 15 éves régészeti feltárásának eredményei

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK Az épület vízellátását két kút biztosíthatta, amelyek közül az egyik az apszistól Ny-ra, közvetlenül mellette található (25. sz.). Készítésekor a cölöpsoros épület már nem állhatott, a K-i toldalékrész pedig még nem készülhetett el, mert az eredetileg kiásott kútgödör közvetlenül érinti a fal alapozását. A kút külső részének betöltésében szórványosan előkerülő kő és tégladarabok bizonyítják, hogy már építése idején kőépítkezés volt a területen. Deszkabélését a víz jelentkezési szintjén, 350 cm mélységben élükre állított téglákkal és gerendákkal is megerősítették. Betöltődésének ideje egybe eshet az apszisos épületrész pusztulásával, mert a betöltés felső rétegében nagy mennyiségű tetőfedő cserép és égett építőkő található. Szerencsés véletlen, hogy -120 cm mélységből két Constantinus dinasztia-beli, - 110 cm-ről pedig egy Valens érem került elő belőle. A 24. kutat technikai okokból nem tárhattuk fel teljesen, csak 190 cm-ig, de a betöltésben sűrűn előforduló téglatörmelék, szürke horpasztott pohár és illatszeres üveg töredékei egyértelművé teszik, hogy a későrómai időszakban töltötték vagy töltődött be. Néhány szót még az I. sz. kőépület datálásáról. Mivel ezt az épületet az ásatási munkák első két évében jórészt kutatóárkos módszerrel tártuk fel, azért Ny-i (régebbi) része alól az épület korát megelőző információink nincsenek. Az előkerült leletanyag alapján a ház a 3. század végén már állhatott, K-i apszisos részét az előkerült érmek alapján a Constantinus dinasztia idején építették hozzá. A 25. sz. kút épülettörmelékes betöltése és a belőle előkerült, már említett Valens pénz tanúsága szerint pedig megérte a római uralom végét. Főút Nem lenne teljes a képünk a feltárások eredményeiről, ha nem említenénk a Savaria-Arrabona utat, amely itt korábbi haladási irányát megtörve vezet át a városon. (Szőnyi 1999 a. 4. á.) A felszínen kavicsos sávként mutatkozik. Az I. számú kőépülettől ENy-ra végzett útátvágás alapján (14.) az út iránya É-tól Ny felé 65°-os eltérést mutat. Szerkezete a szokásos: homok alapozáson kavicsréteg, amelyet a jelenkori szántás már meglehetősen szétrombolt. Az útalapozás vastagsága 60-70 cm, középen feldomborodik. Szélessége 6 m. (Szőnyi 1999 a. 5. á.) Két periódusát ismerjük, mindkettőben árkok szegélyezték. Sem felszínéről, sem az árkokból datáló anyagunk nincs, de értelemszerűen a település teljes ideje alatt — sőt feltehetőleg tovább is használták. Valószínűleg a kőperiódushoz tartozik az a kavicsos, a szélén téglával lelapozott kis gyalogút (15), amely az I. számú kőépület felé vezet. Kifejezetten az út irányának pontosítására 1983-ban a feltárt területtől kb. 100 m-re K-i irányban egy kutatóárkot nyitottunk. A mindössze 1 m 61