Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Szőnyi Eszter: Mursella municipium 15 éves régészeti feltárásának eredményei

ARRABONA 40. 2002. TANULMÁNYOK tegetve az értékes leleteket. így került a MNM-ba egy 1926-ban előkerült gazdag kősír anyaga domborműdíszes ládikaveretekkel (Paulovics 1927. 197-204.; Lovas 1927.204-209; Nagy 1938.90-91.) A 20-as években előkerült sírok közelében 1956-58 folyamán Bíró Endre 149 későrómai sírt tárt fel, sajnos mindeddig csupán egy rövid előzetes beszámolót közölt belőle (Bíró 1959. 173-177.). Minthogy a leletanyag egészében publikálatlan, így annak elemzésére, az egyes sírok pontosabb datálására itt nem vállalkozhatunk. Az ásatás rajzos dokumentációját nem ismerem, de az ásatási naplóban említett 40 cm széles és 80 cm mély árkok - amelyekhez derékszögben újabbak is csatlakoznak — nagy valószínűséggel kőfalú épületek kiszedett falai ill. azok betöltései. Mivel az általunk feltárt területeken a kőépületek falainak nagy részét is hasonló módon kitermelték, feltételezzük, hogy a település — hasonlóan egyéb pannóniai városokhoz — a későrómai időkben összeszűkült. Felhagyott - és valószínűleg még a római korban lebontott - házai helyén temetkezni kezdtek. 1960-ban homokbányászáskor a fenti temetőtől DNy-ra kb. 800 m távolságban 4 későrómai csontvázas és 9 korarómai hamvasztásos sír került elő az 1. század végére, a 2. század első felére keltezhető anyaggal. (4-6. ábra) Ezek kormeghatározása a feltárás után elsikkadt, a temetkezések keltezésénél csak a pénzzel datált későrómai csontvázas sírokat vették alapul, mivel Mursellát már korábban az ismert későrómai leletek nagy száma és a területen végzett terepbejárások alapján a későantik belső-pannoniai erődített telepek közé sorolták. (Radnóti 1955. 487-508, Bíró 1959. 173.) Agyőri múzeumban őrzött leletek átvizsgálása során azonban jelentős mennyiségű korarómai anyagot találtunk, ezért úgy éreztük, hogy a problémát tisztáznunk kell. Ennek kapcsán kezdtük első terepbejárásainkat a területen, amelyek azt a meglepő eredményt hozták, hogy a felszíni kerámia anyag zöme kifejezetten korarómai jellegű volt. A pénzek között ugyan a 4. századi kisbronzok domináltak, de találtunk szép számmal 1-2. századi darabokat is. Ásatásainkat tulajdonképpen a település jellegének tisztázására kezdtük el: t.i. az egységes alaprajz szerint telepített, jelentősebb korarómai előzményt nélkülöző későantik erődről vagy a szokásos spontán fejlődésű városról van-e szó Mursella esetében? 1975 és 1989 között a terepbejárások alapján megismert város területének ÉNy-i részén összefüggő felületben kb. 3000 m -nyi területet sikerült feltárnunk kis részletekben, továbbá 2 szondát nyitottunk, részben az út irányának meghatározására, részben a település — problémás — É-i határának megközelítésére. (7. ábra) 53