Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Szőnyi Eszter: Mursella municipium 15 éves régészeti feltárásának eredményei

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK SZŐNYI ESZTER Mursella municipium (Összefoglaló az 1975-89 közötti feltárásokról) A megyénk területén fekvő két városi rangú római kori település közül Scarbantia (Sopron) az ismertebb és vitathatatlanul jelentősebb város. A másik municipium Mursella. (1. ábra) Bár romjait már a 19. század közepén ismerték, értelmezhető feltárások csak száz év múlva kezdődtek a területen. 1975 óta folyamatosan apró részletekben 14 ásatási szezonban folytattunk ásatásokat, az eredményekről kisebb közlemények jelentek meg eddig. Úgy gondoljuk, hogy a helyi megyei múzeumi kiadványban okvetlenül szükséges ezt az összefoglaló közleményt megjelentetnünk. Források, epigráfiai adatok A források közül az Itin. Ant. 262,9-263,2 adatában említi Mursellát, amely a Brigetio-Savaria út mentén fekszik Arrabonától XX MP távol­ságra. Epigráfiai előfordulását eddig mindössze két kőemlékről ismerjük, mindkettő a város területén kívül, Carnuntumban (CIL III. 4490) (2. ábra) ill. Lovászpatonán (CIL III 4267 = RIU 372) (3. ábra) került elő. Település helye, kiterjedése, territóriuma A település helyének azonosítása az 1920-as években Lovas Elemér nevéhez fűződik (Lovas 1927.206.). Mursella municipium területe jelenleg a Győr-Moson-Sopron megye déli részén fekvő Árpás község határához tartozik, a Rába és a Marcal folyó között fekvő területen. Kiterjedése a terepbejárási adatok és — inkább csak szondázó jellegű — feltárások alapján meghaladja az 1 km -t. Bár a római kori vízrajzi viszonyokat nem ismerjük, mégis meg merjük kockáztatni, hogy a Rába és a Marcal folyása jelentősen eltért a jelenlegitől. Itt nemcsak az újkori folyószabályozásra gondolunk, amelyek a 19. század második felében és a 20. század elején töltések közé szorították a vizeket, kiegyenesítették a kanyarokat, a rendszeres kotrással pedig egyes he­lyeken jelentősen kimélyítették a medreket, hanem arra a természetes folyamatra is, amely a dombos vidékről érkező, a teljesen sík területen lelassuló folyók állandó mederváltozásaihoz vezetett. A folyók közül különösen a Rába — egy-egy nagyobb hóolvadáskor vagy vízgyűjtő 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom