Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)
Recenziók - Kossuth Kalendárium (Tóth László)
ARRABONA40.2002. RECENZIÓK Kossuth Kalendárium (Kossuth Szövetség, Budapest, 2000.186. old.) A magyar nemzeti színek dominanciája uralja a Kossuth Kalendárium 1848-2001. című kötet borító lapját, hűen a kormányzó-elnökhöz és 19. századi korához. A trikolór színeket felvonultató keretben a látványos kép mozgalmasságát nemcsak a színhasználat változatossága idézi elő; látható még babérkoszorúba ágyazott Kossuth-címer (kitűnő tipográfiai ötletként a Kossuth-címer piktogrammként megjelenik minden oldalon), valamint a középütt elhelyezett nemzeti színű, tolldíszes és legendás kalapját lengető Kossuth Lajos képe, amint 1848. április 14-én a Zrínyigőzös fedélzetén Pestre érkezik. Kétségkívül a látvány hatásos és felemelő, a kép patetikus és idealizáló típusú, Kossuthot ünnepélyes pózban ábrázolt Tyroler-portré lett a „hivatalos" és elfogadott, ám kissé talányos Kossuth-ábrázolás 1848-ból. A kötet már külsőségekben is eltér a Kossuth Szövetség korábbi kiadványaitól, jelezvén a nagy évfordulók közeledtét (az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150., és Kossuth születésének 200. évfordulója), így az újabb annales tartalmilag gazdagabb és sokrétűbb „anyagot" regisztrálhat, erősítve ezáltal a korabeli események és személyiségek emlékezetét és kultuszát. A Kalendárium ugyanis a Kossuth Szövetség 1999. évi évkönyve, amely naptárszerűen összegyűjti a különféle, a másfélszázados évforduló jegyében, több éven át lebonyolított ünnepségeket, kulturális, művészeti és hagyományőrző rendezvényeket, mélyítve a történelmi emlékezet „ösvényeit", ezzel gazdagítva 1848 kultuszának tartalmát. A19. század nagy egyetemes elveinek és jelszavainak (úgy mint a forradalmiság, szabadság, egyenlőség, testvériség, liberalizmus, nemzeti függetlenség) tartalma csakis a korabeli események tükrében kezelhető és értelmezhető, amelyek Kossuth beszédeiben, látványos országgyűlési felszólalásaiban, műveiben, leveleiben, újságcikkeiben „öltenek testet". Erre a tárgyi és szellemi hagyatékra emlékezni, vagy akár bemutatni és folyamatosan értelmezni, kutatni az utókor szent kötelessége. Mindjárt az elején olvashatjuk, hogy a Kossuth Szövetség a jubileumi év (1998.) programjának kb. 80 százalékát teljesítette. Az elmaradt rendezvények jó része anyagi okokra vezethető vissza. Az eredményesség bizonyítéka, hogy 49 különböző rendezvénynek a szövetség volt a rendező gazdája, sok esemény lebonyolításában igénybe vették a pesti és vidéki 486