Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Arcképek - Horváth József: Samarjai Máté János 1585–1652

ARRABONA40.2002. ARCKÉPEK megjegyzés - „Az eggügyüveknek rövid tanétásokra köz akaratból Írattatott Samorjai János halászi prédikátor által." - valószínűleg arra utal, hogy - amint arról fentebb már esett szó - még az 1619. évi sóki zsinat határozta el egy református szertartáskönyv elkészítésének szükségességét (vö.: THURY 1998.

1. köt. 415. o.). A kötet „A kegyes olvasónak, s főképpen az egyházi rendeknek szóló előljáró levél" című előszava 1632. május 27-én kelt Halászin, „Johannes Samaraeus episcopus" aláírással; a dátum azt sejteti, hogy a kötet anyaga már évekkel a megjelenése előtt összeállt. Ez aligha lehet véletlen: az 1628-ban megjelent elméleti teológiai munka után szükség volt az elmélet gyakorlatra váltására is. Samarjai agendája egy uniós szellemben összeállított szertartáskönyv, melyben - Kathona Géza szavait idézve - „az ő uniós theologiájának gyakorlati része áll előttünk, mely szervesen illeszkedik hozzá 'Magyar Harmoniá'-jában kifejtett hittani unionizmusához" (KATHONA 1939. 206. o.). Kathona Géza ezt a fontos munkát hatalmas - 224 oldalra terjedő -, az utókor által is nagyra értékelt (vö.: SZONYI1983.403. o.) tanulmányban elemezte, részletesen bemutatva annak tartalmát, vizsgálva motivációit és forrásait; magam itt és most csupán néhány fontosabb jellemzőjére utalhatok. Mindenekelőtt arra, hogy a „Magyar harmónia" lutheránus és kálvinista nézeteket egyeztetni kívánó irénizmusát Samarjai itt több tekintetben a katolikus egyházra is kiterjesztette: a református szer tartásrendbe beépítette Pázmány Péter szertartáskönyvének egyes elemeit is - ez utóbbi tettéről Kathona Géza elítélően szól, veszélyesnek tartván azt (KATHONA 1939. 213-214. o.). Tudjuk, hogy Samarjai nagyszombati rektori évei alatt került közelebbi kapcsolatba katolikus papokkal, ott - az esztergomi érsek ideiglenes székhelyén - ismerhette meg a katolikus egyház szertartásait; bizonyára később is figyelemmel kísérte azokat. Mint ahogyan figyelt a református egyház újításaira is: az 1625. január elsején megtartott, Szenei Molnár Albert által megszervezett bekecsi templomszentelési ünnepség kapcsán említi pl. a szakirodalom, hogy „az itt alkalmazott liturgia a lutheri antifónás gyakorlat helyébe lépő, leegyszerűsödött helvét szertartásnak egyik első magyarországi emléke, s mint ilyen nagy hatást gyakorolt az irénikus Samarjai János református agendáskönyvének megfelelő fejezetére". Samarjai Máté János agendáskönyve 27 fejezetben tárgyalja a református egyház szertartásait, kitérve azok minden területére. Csupán néhány fejezetcímét említem, érdekességképpen: - „III. A' Templom Szentelésben való ceremóniáknak rendiről" - „IV. A' Szent gyülekezetnek bizonyos idejéről, és az Innep napokról" - „VIII. Az Isten ighejének praedikállásarol" 452