Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Arcképek - Horváth József: Samarjai Máté János 1585–1652

ARRABONA40.2002. ARCKÉPEK A halászi lelkész. Abban minden forrásunk megegyezik, hogy Samarjai Máté János lelkészi működésének második színhelye a szigetközi Halászi mezőváros volt; abban viszont különböznek a vélemények, hogy mikor került ide. Életrajzi lexikonunk pl. 1618-ra teszi érkezését (MÉL

II. köt. 565. o.); Thury Etele és más kutatók szerint 1616-ban került Halásziba. Az utóbbi évtizedekben megjelent írások többsége viszont azon a véleményen van, hogy Samarjai már 1615 őszén megkezdte itteni működését. Tény, hogy az 1615. július 17-én a Nyitra megyei Újlakon tartott zsinaton - melyet Pálházi Göncz Miklós felsődunamelléki magyar lutheránus püspök hívott össze a két protestáns egyház uniójának létrehozása végett - még mint magyari lelkész vett részt (KATHONA1939.14. o.). A 17. század eleji Halászi vallási viszonyairól kevés ismerettel rendelkezünk. A jeles evangélikus egyháztörténész, Payr Sándor feltételezi, hogy első protestáns lelkészei „bizonyára lutheránusok voltak"; elismeri azonban azt is, hogy „tudomásunk csak a reformátusokról van" (PAYR 1924.547. o.). 1613-ban a református Varasdi Mihály volt itt a lelkész, akiről tudjuk, hogy ez év július 13-án a Győr melletti Pataházán - ahol a győri reformátusok, a városból Prainer János főkapitány által vallásuk miatt kiűzetvén, működhettek (vö.: PATAKY1985.28. o.) -, résztvett egy, Szana Máté itteni lelkésznél tartott megbeszélésén, meglehetősen előkelő tár30 saságban; 1614-ben pedig a köveskuti zsinaton képviselte egyházkerületét (THURY 1998.

1. köt. 428. o.) - tehát ő is az elismertebb lelkészek közé tartozhatott. Valószínűleg 1615-ben bekövetkezett halála után a halászi gyülekezet bizonyára igyekezett egy hozzá mérhető jelentőségű prédikátort meghívni: így eshetett választásuk Samarjai Máté Jánosra, akinek ekkor már „neve" volt. A Heidelbergben tanuló Péli István 1617ben már mint halászi lelkésznek ajánlja Samarjainak teológiai vitatkozását (THURY 1998.

1. köt. 428. o.); és bizonyára kapcsolatot tartott más tanítványaival is. Ez utóbbit bizonyítja Heltai János adattára, mely nyolc Samarjainak ajánlott, külföldi egyetemen készült disputációt sorol fel: közülük a legkorábbi 1615-ben, az utolsó viszont 1647-ben készült (HELTAI 1980. 317. o.). Samarjai Máté János immár élete végéig halászi lelkész maradt. Ahogy Thury Etele megfogalmazta: „Ebben a ma teljesen róm. kat. községben hirdette ettől kezdve egész életén, egy emberöltőn keresztül a békesség evangéliomát nagy haszonnal, itt írta ma is számottevő két nagyobb munkáját, itt érte java férfi korában kerületének megtisztelő bizalma, mellyel a felső-dunamelléki püspöki tisztre elhívta, s innen igazgatta féltékenyen őriző gonddal három évtizeden keresztül a gondjaira bízott gyülekezeteket. Fájdalom! az üldözések megsemmisítették alkotásainak 441