Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Kossuth tanulmányok - Tóth László: Kozma Imre Kossuth-hűsége

ARRABONA 40. 2002. TANULMÁNYOK 28 "Akik újságcikkekben hirdették, hogy a múlt dicső templomát Kossuth nevével kell megnyitni, térdepeljetek le..., mert ő a "magyar megváltó", vagy éppen "Isten második fia" (ld. Kosáry, 1946. Bevezetés 7.) 29 Kozma Iuvenalis: satura 14: "...egyik-másik ifjú tán megveti ezeket (ti. a bűnöket), akikben a Titan jóindulatú mesterséggel és jobb sárból (anyagból) szívet (lelket) alkotott..." (Kozma 1866. 57.). (Itt köszönöm meg Hegedűs Zoltán levéltáros segítségét a szöveg pontosításában.) 30 Kozma így látta Kossuth "gyarlóságait": "Honunk balszerencséjének egyik legfőbb oka Kormányzójának érzelgőssége volt! Kossuth meg akarta volna menteni hazáját, szívének legforróbb vérével, de ezt nem úgy akarta, mint ember emberi eszközzel, hanem mint angyal képzeleti reményekkel... ő azt hitte, hogy egyetlen magyarnak sem lakozna tik más érzés a szívében, mint a hazának szent szerelme, azt képzelte, sőt hitte is, hogy talán vérontás nélkül fogja majd végrehajtani, megvalósíthatni minden igazságos és jogos igényeit nemzetének. Ő szerényen vonakodott mindvégig dictatorság elvállalásától, holott ezt a bekövetkezett körülmények sürgetve követelték volna tőle... ez volt legfőbb gyengéje." (Kozma 1866. 80.) A legutóbbi viszontagság napjai című fejezet.) Máshol így jel- lemzi Kossuthot: " Honunk idegen fegyverek segélyével igáztatott le egy időre, de azért még koránt sincs végképp elnyomva, sőt azt mondhatni, ha Kossuth helyén körmönfontabb államférfiú tartja a kormányrudat ki nem annyira honfiúi ömlengésekkel, mint inkább tetterős lélekkel álla dolgok élére, akkor aligha vitte volna ki fogát egyetlen muszka is Magyarhonból." (U. o.) 31 Kozma által közölt születési időpont forrása nem ismert. A helyes dátum: 1802. szeptember 19. Monok, Zemplén megye. Kossuth végigélte az egész 19. századot, s ezért nevezi Kosáry "enfant de siecle"-nek, azaz a "század gyermekének". 32 Lukács-Mérei-Spira, 1952. 5-7. 33 Atyja, Kossuth László, Zemplén megyei "lajstromozó", jogi végzettségű hivatalnok, az Andrássy grófok uradalmi ügyviselője Monokon. Anyja Wéber Karolina, német származású olaszliszkai postamester lánya. A szülők az egyetlen fiúgyermek, Lajos taníttatásáról sokoldalúan gondoskodtak (Szabad, 1977. 10.) A négy leánytestvér: Karolina (Breznay Istvánné), Emília (Zsulavszy Zsigmondné), Lujza (Rutkay Józsefné), Zsuzsanna (Meszlényi Rudolfné). (Kossuth kalendárium, 2000. Hátsó borítólapon a Kossuth nemzetség családfája, Nagy Géza összeáll. 1894-ből; RNL 12.köt., Kosáry, 1946. 26.) 34 Kossuth nem volt hívő evangélikus, nála a bibliai fordulatok - Hegedűs Lóránt szerint "egyszerű szónoki kellékek csupán". (Kosáry, 1946.372.) Az iskolai és családi kötöttségek után felnőttként "Gondolatainak szárnyalása elé már a ratio állított akadályokat". (Barta, 1946.18.) 35 Az újhelyi evangélikus elemi iskolában alaposan betanulta Losonczy István Hármas kistükör című művének honismertető versikéit, a katolikus piaristáknál és az evangélikus líceumban a klasszikus auktorok hatottak az ifjú Kossuth szemléletére, a pataki református jogakadémián a történelmi és jogi ismeretek kerültek előtérbe, melyeket "első eminensként" abszolvált. (Szabad, 1967.10.) 36 Az 1832-36-os országgyűlés alsó tábláján 130 megyei követ, 4 királyi táblai bíró, több földbirtokos, jurátus és a "távollevő főrendek követei" foglaltak helyet. (Gergely, 1988. 717.) 37 Kossuthot "távol levő követnek" három bárói személy is megbízta képviselettel: Wécsey Pál, a Zemplén megyei ellenzék vezére, Kossuth pártfogója, a Kossuth által fogalmazott megbízólevél (Bodrogszerdahely, 1832. december 5.) fennmaradt az OL Kossuthgyűjreményében, melyet Cseres Tibor közölt munkájában (Cseres, 1981. 55-56.); továbbá Sennyey Károly és Fischer Pál ellenzéki birtokosok, akiket maga Kossuth nevezett meg az Országgyűlési Tudósításokban (I. köt. 65.) (Barta, 1966.176.) 414