Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Kossuth tanulmányok - Tóth László: Kozma Imre Kossuth-hűsége

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK koknak pedig azt követelte, hogy ama régibb törvény vétessék ellenük foganatba, melynél fogva az igaztalan birák fejei lábuk elé tétessenek. Lesütött szemekkel és sáppadt arczal kéntettek végig halgatni a' birák mind méltó kifakadásait a Rdknek [rendeknek], a' nélkül, hogy csak egy is merte volna közüllök magát védelmezni vagy mentegetni, és e' néma maguk viselete elég bizonyítéka volt bűnös lelkiösméretüknek, de kivált rossz lelküségüknek. Ezen esemény után nem is késtek Bécsben, hanem azonnal kieszközölték az illetők részére a' kegyes ámnestiátl..

65 Ezután Kossuth a' journalistai páliára lépett, a' kormány pedig magát ekkor már kénszeritve érezte arra, hogy egy némely hírlapnak megjelenését többé ne akadályozza, mely czélból Landerer nyomdásznak szabadalom is engedtetett, ki igen óhajtotta volna valamiképp Kossuthot megnyerni, de egészen tulajdonosává mégsem tenni valamely folyó iratnak, még kevésbé szabad tetczésü urává. Az egész ármány pedig ugy a' pesti hirlap, valamint Kossuth ellen, mint kitűnő publicistánk ellen leghívebb igazság szerént van előadva a' Bécsben megjelent 's 12 évi börtön büntetés alatt betiltott ily czimü röp iratban: ''Kossuth unter denn Seccirmesser eines Schwarzgelben" (Kossuth bonczkése alá véve egy fekete sárgának) Ä mit és a' mennyit Kossuth az ő "pesti hirlap"-jávai eszközlött, az már mindég maradandóan fog tovább és tovább fejleni, több és több hívekre és követőkre találni, és méltán el lehet róla mondani azt, hogy ezen lapjával lényeges emlékét 's talán elemét képezte honunk szellemi halladásának sőt újjá születésének. Ezen kívül hatott még e'férfiú akként is, mint jeles szónoka' megyei gyűléseken, de kivált a' pestmegyei tanácskozásokban, hol ugyan a' legkiválóbb lángelmék szoktak megjelenni és véle sorompóba lépni, de mind e' mellett is az ő befolyása csakhamar túlnyomóvá vált. A kormány azonban mindég kitudta eszközölni azt, hogy Kossuth sem a' 84(ß vagy 845— országgyűlésre követül meg nem választatott. Sietünk végre kifejtési közép pontjához azon drámának, mely daczára minden ármány és cselszövénynek, mihez még oly emberek is felhasználtatni engedték magukat, kik különben az ellenzékhez vagy szabad elvű párthoz tartoztak, váratlanul jól fejlődött ki. Kossuth az általánosan nyilvánult közohajtás következtében, mely szinte már ellenálhatlanná vált, s Pest-megye részéről az 1847 ország gyűlésre követül választatott. Alig kell megemlittenünk azt, hogy Kossuth követté választásával az ország ügyei is egészen uj pházisba jöttek. Ő ki oly méltatlanul és igaztalanul sanyargattatott és börtönöztetett, igazán mondhatni Magyarhon Cicerója volt, mely nevezet néki méltó és megillető czimként adható. E' lángoló lelkesültségü hazafi végre mint törvényhozó állt azon kormány ellenébe, mely őtet annyira gyűlölte, mert véghetlenül rettegte. A' kormány részéről többnemü kísérletek tétettek, hogy valamiképp e' jeles férfiút ellensúlyozni, felhasználni vagy lekenyerezni lehetne. Ők azonban soha nem találhatták ki azon 411