Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Kossuth tanulmányok - Grábics Frigyes: A Kossuth-kultusz változásai Győrött

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK helyhatósági választások hagyományosan igazolták. Politikai felfogásával szemben papi szerepének és egyháza helyzetének a megítélésében, az egyházpolitikai harcban a klérus konzervatív nézeteivel volt egy véleményen, amint ezt cikkei és egyházi beszédei is tükrözik. Győrött a katolikus egyház vezetése hallgatással tüntetett a Kossuth gyászünnepségek alatt. Nem tudták neki megbocsátani egyértelmű liberális felfogását és azt, hogy kapcsolatba került a szabadkőművességgel

23 Szólni kell még a bencés szerzetes, Rónay Jácint tevékenységéről is. A jó barát, Lukács Sándor kormánybiztos Pestről kinevezte „egyházi főszónoknak", s feladatul kapta, hogy tartson „tüzes", lelkesítő szónoklatokat az összesereglett sokasság előtt, és buzdítsa a lelkészeken keresztül a lakosságot a haza védelmére. Világos után Lukáccsal és Kálóczyval együtt menekülnie kellett, s londoni évei alatt Kossuth két fiát tanította latin nyelvre. A századfordulón a szabadságharc emlékeit és dicső eseményeit, valamint Kossuth Lajos személyét nagy tisztelet övezi, ám lassan kikerült a politikai közgondolkodás centrumából. A közéletnek új hangsúlyai vannak: egyházpolitika és választójog. Azután egyre közelibb veszély a háború és a monarchia összeomlása. Beteljesült Kossuth jövőt illető tragikus jóslata: „Ha pedig az osztrák ház legyőzetik, sikertelen kísérlete a birodalmat szét fogja bomlasztani, de szét bomlasztja úgy, hogy a szerte omló romok súlya Magyarországot is eltemeti, mert a szétbomlással mi nem mint önálló tényezők jelenendünk meg, kikkel számolni kell, hanem mint préda, mellyel a győztesek rendelkezendnek." A 30-as években a hivatalos ideológia tudatosan szembeállította egymással a két 19. századi óriást, melyben többször elhangzott, hogy Széchenyinek volt igaza, s Kossuth személye „lázítóvá" minősül. A „legnagyobb magyar" személye sok szálon kötődik a városhoz és a megyéhez, ideológiai eleme lesz a „keresztény-nemzeti" eszmevilágnak. Kossuth jövendölésbeni profetikus igazsága ellenére egyre inkább a dicső történelmi múlt része lesz. Jegyzetek: 1 Balázs 1963,251. 2 Kosár 1942, 85. 3 H 1846. július 17. (Lukács tudósítása Kossuth győri látogatásáról) 4 Balázs 1963,267. 5 Ecker 1973,121. 6 U.o. 122. 7 Tomaj 1967, 345. 363