Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Kossuth tanulmányok - Grábics Frigyes: A Kossuth-kultusz változásai Győrött

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK Október 21. szombat A püspökvári szállás értelmezéséhez nemcsak az tartozik, hogy Kossuth ekkor már az ország vezetője volt, hanem az is, hogy püspöki széküresedés volt, Sztankovics János halála és Karner Antal kinevezése közötti időszakban volt Kossuth a Püspökvár szállóvendége. „Esztergomi és komáromi nemzetőrök érkeznek, mintegy háromezren. A belvárosban kapnak szállást. A polgári és előkelőbb házakba 5-6 ember kerül, míg egy kanonokhoz 16 embert osztanak be. Reggel különféle küldöttségek - köztük a káptalané is -, tisztelegni szeretnének Kossuthnál, de ő rendkívüli elfoglaltságára való tekintettel nem fogad senkit sem. Kossuth délután 2 órakor négylovas zárt hintón a Király utcán, a Fő-téren s a Városház utcán át gyors ütemben a megyeházára hajtatott. A kocsi mellett törzstisztek és itteni nemzetőrök lovagoltak. Kossuth szürke dolmányt viselt zöld gallérral, ezen kívül egyszerű szürke katona köpeny volt rajta, amilyent a magyar gyalogság hord. Oldalán közönséges magyar huszárkard, fekete szíjjal. Kerek, fekete alacsony tetejű kalapján hosszú, fekete toll lebegett. A házak emeletéről, amerre Kossuth elhaladt, virágcsokrokat és koszorúkat dobáltak le. A városházával szemközti házból olyan nagy koszorú röpült le s találta fejbe Kossuth egyik kísérőjét, hogy szegény valósággal beleszédült. A Király utcán és Kármelita-téren is sok virágot szórtak. Kossuth udvarias, humánus ember, aki mindent jószóval ér el, inkább kér, mint parancsol. Pontos ellentéte Csányi főkormánybiztosnak, aki faragatlan, nyers betyár s aki a városi tanács fejéhez a legnagyobb gorombaságokat vagdalja." Ennek az időszaknak a krónikájához tartozik még, hogy az 1848 tavaszi utcanév változtatás során (átmenetileg) Kossuthról nevezték el a Bécsi (ma Kazinczy) utcát. Az abszolutizmus évtizedében Kossuth nevét még ki sem szabadott ejteni, a kormányzó-elnök személye és munkássága a Burg urai szerint a gyűlölet tárgya volt, tekintve, hogy a bécsi udvar neki tulajdonította a Habsburgok trónfosztását ott, a debreceni nagytemplomban. A nép azonban „Kossuth-apánknak" nevezte, titkon énekelte a Kossuth-nótákat és folyton visszavárta a külföldön szervezett honvéd csapatok élén. A Bach-korszak végén Kozma Imre, győri ügyvéd, 48-as liberális elvű politikus hozzájutott Kossuthnak francia nyelven megjelent 1851-es Kütahyai Alkotmány tervéhez, melyet lefordított magyarra és magánkiadásban kinyomtatta Sauerwein Géza győri nyomdájában. A kiadványt megjelentető, Kossuth-hoz elkötelezetten hűséges Kozma célja az volt, hogy ajánlást adjon az alkotmányos évben (1861) kibontakozó politikai szerkezet körül kialakuló vitához, előmozdítsa az 1848-as alkotmány kontinuitását, lazítson a bécsi önkényuralom gyakorlatán és hathatós lépéseket tegyen az ország polgári átalakításáért. A „f orditmány"-ban már megjelenik a közép-európai nemzetek és nemzetiségek megbékélésére 357