Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Csiszár Attila: Vízimalmok a Kis-Rábán

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK színvonalának magas teljesítményei voltak, tulajdonképpen az európai feudalizmus és a késő középkor technikai tudásanyagát őrizték népi ismeretanyag szintjén a 20. század derekáig (Pongrácz 1967, 92). Az őrlés technológiájában jelentősebb változás a 19. századi malomipari forradalomig alig következett be. A malomköveket az őrlés közben adódó lisztveszteség csökkentése céljából a 16. századtól fából készült "kéreg"gel vették körül, a szitáló szerkezetet pedig ugyancsak e század folyamán a végvári katonaságot ellátó malmokban kezdték bevezetni (Takáts 1907, 159-160; Bogdán 1967, 308-312). A malmoknak különleges gazdasági, jogi helyzetük volt a középkor folyamán, és üzemeltetésükkel kapcsolatban bonyolult jogszokások alakultak ki. A sabbathalis középkori eredetű szokása a papnak biztosította a malom szokásos vámjának azt a részét, amely többnyire szombat délutántól vasárnap délutánig volt esedékes. Nemzetes Odor Sámuel babóti malmának "szombathy vetsernyétől fogvást vasárnapi vetsernyéig" való jövedelmét "az Isten tisztességére, és az Anya Szent Egyháznak gyarapodására" rendelte (OL, P108-Az Esterházy cs. hg-i ágának lt., Rep. 14, Fase. C, No. 104 et N3). A szokás már a 17. században is eléggé ritka volt, azonban a babóti malomnak még a 19. század közepén is kötelezettsége volt a sabbathalist illetőleg. Az ebből támadt bonyodalmak során fölvett tanúkihallgatási jegyzőkönyvek vetnek fényt az akkor már tehernek tekintett, idejétmúlt szolgáltatásra. 1850 októberében Kovács Gábor zsellér vallomásaként vetették papírra a következőket: "Múlt Pinteken volt egy hete, hogy malomba voltam, de nem őrölhettem, hanem vasárnap, hajnal előtt töltöttem fel. Noha pénteken a kerekek úgy forogtak, mint csak kellett még szombaton reggel is, mert ekkor még a vizet nem eresztették el haszontalanul a puszta gáton. De már szombaton délután csak úgy császkáltak, elég nehezemre esett, hogy üdőt töltetnek velem, s csudálkoztam, hogy hogyan van ez a dolog; már egy szál gyertyám is elég virradatra, még sincs semmi lisztem is. Öt zsák gabonám volt s vasárnap este felé jöhettem haza szerencsémre, mert már délután ugyancsak pörögtek ám a kerekek javában. Ugy is tudtam ám, mért nem forogtak a kerekek előbb, mert T(isztelendő). Urunknak keresett a malom, azért eregették el a puszta gáton a vizet is hiába, még csak maguknak nem őrölhettek." E feudális eredetű kötelezettséget Esterházy herceg, a malom birtokosa, évi 100 koronán megváltotta a plébániától (Csatkai 1956,174). Ugyancsak a molnárok jogai és kötelezettségei körül kialakult jogszokások bonyolult rendszerébe enged bepillantást a gróf Cziráky és az Esterházy család által közösen birtokolt beledi Kettős-malom későbbi, 1850-ben kelt haszonbérleti szerződése is. 286