Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Pozsonyi József. A rátkai és salamonfai Rátkay család történetének megválaszolatlan kérdései

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK Rátky Györgyöt katonai pályája során 1710-ben felterjesztették a Szent Lajos Rend lovagkeresztjére, 1718-ban a Királyi Szent Lajos Rend Lovagja lett, 1719. február 1-én nevezték ki lovas brigadérossá, 1734. június 12-én a Szent-Lajos Lovagrend parancsnoka lett, és ugyanez év augusztus elsején tábornoki kinevezést kapott. Ezredével végigharcolta a lengyel örökösödési háborút, míg végül 1742. szeptember 5-én, valószínű gutaütés következtében 70 éves kora körül Prága alatt meghalt. Családjáról keveset tudunk. Felesége 1761-ben, legidősebb leánya hajadonként 1781-ben hunyt el. A legfiatalabb leány, Victoire-Louise 1748. szeptember 2-án a Philippeville-i templomban kötött házasságot Charles Mayot de Mutigney-vel, aki akkor 34 éves és a Talleyrand ezred lovaskapitánya volt. E házasságból gyermekek is születtek. A Rátkyak idősebbik ágának, I. Györgynek fiairól csak annyit tudunk, hogy Gáspárnak leányát, Katalint Rimanóczy István vette nőül, Boldizsár talán azonos azzal a Rattky Blas/ius/-szal, aki 1646-ban Vas megye országgyűlési követe volt, és bizonyosan élt még 1685-ben, mert egy birtokügyben keletkezett okiraton tanúként írt alá. Leszármazóiról ez ideig nem tudunk. A harmadik fiúnak, Menyhértnek Borbála nevű leánya Győri vagy Győrky Pál felesége lett, fia, Dániel a 18. század végéig vitte tovább a családfát. Rátky Dánielnek még pontosan nem tisztázott a szerepe a Rákóczi-szabadsáeharcban, de nevét ott találjuk a szatmári békeszerződés aláírói között. A 18. század elején a Rátky-birtokok fokozatosan Dániel, majd annak fia, József kezébe kerültek. A soproni levéltár egy irata szerint Rátky Krisztina 500 forint kölcsönt adott testvérének, Györgynek, mely összeg a kamatokkal és költségekkel együtt több, mint tizenhárom év alatt nyolcszáz forintra rúgott. A kölcsön fejében György birtokrészei, úgymint Undon négy név szerint felsorolt jobbágyház, „Salamonfán a malombéli porció", „Geréblyen" és Und között „16 hold föld az azokon lévő vetésekkel együtt" már 1710-ben özvegy Vitái Andrásnéé lett, majd 1716-ban az egész Rátky Dániel tulajdonába ment át. Dániel 1725-ben III. Károly királytól adományt nyert a Rákóczi szabadságharcban részt vett testvérei minden birtokára, Rátky György francia huszárgenerális és az elhalt Rátky Ferenc jószágaira is, akinek özvegye Bezerédy Imréhez ment férjhez. A birtokba iktatás ellen többen felszólaltak, mint például Rátky Rozina - Rátky Ferenc és Botka Anna leánya -, férje, Salamon László és Rimanóczy József, aki valószínű Rátky Gáspár unokája volt. Rátky Dánielnek a salamonfai, gereblyéni, gyalókai, szarkaföldi és undi birtokai mellett Szilsárkányban, Mihályiban és Vadosfán is voltak birtokai és igen erős kézzel irányította azokat. A Rátky család a 18. század elején 189