Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Pozsonyi József. A rátkai és salamonfai Rátkay család történetének megválaszolatlan kérdései

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK lelés végett kóborló török latrokra vigyáztasson, fölismerés esetében azokat megfogassa és erős rabságban tartsa, őtet pedig azonnal tudósítsa. A házasságkötés előtt Rátky Menyhért Rátka és Iharos földesura volt, de ez utóbbi hódoltsági területen feküdt, emiatt értéke elhanyagolható. A Rátky vagyont jelentősen növelte Rudnay Zsuzsanna első férjének, Bakolcsa Istvánnak a hagyatéka. E házasság és hagyaték révén lett 1598-ban Salamonfán hét zsellérház, és a 17. században Salamonfával egyesülő, de ekkor még önálló Gereblén faluban még a 16. század közepén kialakított Gróf Bernát-féle majorságot örökölve három ház tulajdonosa Rátky Menyhért . Az egyéb hagyatéki ingóságokról egy 1600. június 2-án kelt oklevél tájékoztat. Ebből az oklevélből derül ki, hogy Gróf Bernát unokájának, Rudnay Zsuzsannának Bakolcsa Istvántól Lőrinc nevű fia maradt, és az irat keletkezésekor már az új házasságából is voltak gyermekei, Rátky György és Rátky Katalin. Rátky Menyhértnek legalább két fia vitte tovább a családfát. E Györgyön kívül Miklós, aki 1600 után születhetett, hisz a fenti oklevélben nem szerepel és csak későbbi iratokban bukkan fel a neve. Györgynek viszont már az 1590-es évek elején meg kellett születnie, mert egy fontos végvár kapitányságát aligha bízták pelyhedző állú ifjúra. Az 1617-ben egerszegi kapitánnyá kinevezett György felesége egyes források szerint Török Anna volt, de valószínű, hogy a csaknem kétszáz évvel később keletkezett iratok téves adatokat tartalmaznak, s Telekesi Török Anna György fiának, Menyhértnek volt a felesége, Györgynek pedig a később menyének vélt Lőrinczfalvy Judit volt a neje. Rátky György jelentős támasza volt az evangélikus egyháznak. Mint az egyház patrónusa (praecipui nostrae fidei patroni) vett részt 1637-ben az evangélikusok kerületi gyűlésén, majd 1646-ban a Meszlenben tartott kisgyűlésen is, ahol számba vették Nádasdy, Bánffy, Zrinyi, Batthyány, Széchy és más főurak rekatolizációja után azokat a földesurakat, akiknek védelmére számíthattak. Ugyanebben az évben a büki zsinat jegyzőkönyvében is szerepel Rátky György neve, mint jelen volt evangélikus területi képviselő. Vallásosságát bizonyítja, hogy fiait a Jézus születése után ajándékot hozó "napkeleti bölcsek", a „háromkirályok" után Gáspár, Menyhért és Boldizsár névre kereszteltette. Rátky Menyhértné Telekesi Török Anna - R. György menye - is szívén viselte az egyház sorsát. Egy 1671-ben kelt levelében kéri Szenczi Fekete Istvánt („a hitehagyott püspököt"), hogy egy jó prédikátort küldjön Jánosházára, mert aki ott van a korcsma fölött prédikál s e miatt a pápisták korcsma hitűeknek gúnyolják őket. I. Rátky György testvérének, Miklósnak Szecser Évával kötött házasságából született fia II. Rátky Gyögy ítélőmester, a 17. század második felében Sopron vármegye alispánja volt. Feleségül a híres kuruc bri185