Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Székely Zoltán: Hédervári barokk-kori szakrális emlékei

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK 95 A dunaremetei, gróf Viczay Jób által még 1734 előtt alapított kápolnáról: Stehenics 1735, 46. A gróf Viczay (I.) Mihály-féle átépítésről: HD 1798. június 2. 96 Más családtagok esetében is van adatunk a cseh mártír tiszteletére. A sümegi ferences kegytemplomban ma is áll "a soproni Viczay grófnő" által alapított Nepomuki Szent János oltár (Dorffmaister 1997, 291). A Viczayak 1759-től birtokolták a soproni Kossow-házat (Csatkai 1956,176). 1766-ban gróf Viczay Esztert említik a telekkönyvek tulajdonosaként (Thirring 1941,4). 1768-ban gróf Széchényi Ignácné gróf Viczay Mária kapta meg a házat, melyet haláláig használt (Bártfai Szabó 1913, 112). A sümegi donátort alkalmasint az utóbbival azonosíthatjuk. 97 A Kálvária-csoportról: Aggházi 1959 II., 117-118. 98 A szoborról: Csatkai 1956,568. 99 A XIX. század végén a településtől nyugati irányba, a Parázs-szeg dűlőben még állt egy egyszerű kereszt (Néma-Smuk 2002,136): hogy azonos-e a XVIII. század során felállított keresztek valamelyikével, nem tudható. 100 E személyeket természetesen csak feltételesen sorolhatjuk a mezővárosi polgársághoz. 101 Askercz 1993, 387. 102 Jellemző módon a győri jezsuiták templomuk jótevőiről vezetett könyvükben János püspök kapcsán külön kiemelték, hogy a nagyságos Héderváry családból való (ex Magnified Hedervariorum família: Pigler 1923, 73). 103 1665-ben például karácsonykor, húsvétkor és pünkösdkor is missziót vezettek a Szigetközbe: Fazekas Isván: A "Missio Segneriana" kezdetei Magyarországon (1714-1717). In: Perlekedő évszázadok. Tanulmányok Für Lajos történész 60. születésnapjára. Szerk.: Horn Ildikó. Budapest, 1993,410. 104 Az állattartás fontosságát jelzi, hogy Hédervár 1794-ben évi négy országos vásár tartására nyert jogot, amelyre elsősorban barmot, azaz szarvasmarhát hajtottak fel (NémaSmuk 2002, 39). Szent Vendel kultuszának legutóbbi összefoglalásában Liszka József a német telepesek kultuszkezdeményező szerepét hangsúlyozta (Liszka 2000, 81-125). Közreműködésük Hédervárott sem elképzelhetetlen, hisz - mint már említettük - a mezőváros lakosságának kisebb részét németek alkották (CV 1780, 29). Források: CV 1561 Regestum visitationis ecclesiarum in comitatu Comaromiensi anno 1561. Esztergom, Prímási Levéltár, Lib.l. = AEV 2121/6 1634 Anno 1634 die 1 July. Visitavit subiectos sibi parochos in Cottu Comoron existentes intra exersta aquas Danubianus. Esztergom, Prímási Levéltár, AEV 2124/16 1697 Visitatio Canonica ecclesiarum et parochiarum Archi-Diaconatus Comaromiensis ... Anno 1697. Esztergom, Prímási Levéltár, FL Lad. 58., Lib. IL, 2. 1714 Visitatio Canonica ecclesiarum et parochiarum Archi-Diaconatus Comaromiensis ... Anno 1714. Esztergom, Prímási Levéltár, Lib. 18. 1731 Visitatio Archi-Diaconatus Comaromiensis ... Anno 1731. Esztergom, Prímási Levéltár, Lib. 20 1754 Visitatio Ecclesiarum et Parochiarum archidiaconatus Komáromiensis. 1754. Esztergom, Prímási Levéltár, Lib. 36 170